Skip navigation

7.2.7 Nyilvánossá tett tartalmak és az oktatás

A nyílt megosztású tananyagok (Open Course Ware) rendszerek több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza, melyek újabban a MOOC (Massive Open Online Course,) ingyenes online szabadegyetemként, videó-előadások formájában öltenek testet és így révén a távoktatás újra megszemélyesülhet és a nyitott szabadegyetem Smith-szi változatához vezetnek vissza. (Szabadegyetem távoktatásos formában.)

A nyitott rendszer ugyan ellentmond a távoktatás korai definíciójának, – melyben zárt didaktikai rendszerben került megtervezésre. Az új típusú e-learning a web 2.0-án alapul. Vagyis azokon a szolgáltatásokon, melyekben a tartalmakat a felhasználók töltik fel, osztják meg és véleményezik. Vagyis, ahol mi, mint egy tudásfejlesztő közösség résztvevői, tartalomszolgáltatóként jelenünk meg, azaz ahol nemcsak befogadók, hanem alkotók (írók, szerkesztők) is lehetünk. A hálózatokban együttműködve információkat tudunk cserélni, továbbá tartalmakat előállítani. Olyan új lehetőségeink vannak, mint a blogok, hírcsoportok, csevegési terek, ismerős hálózatok, wiki-k, fórumok. A sokféle hálózati tartalom összekapcsolása kulcsfontosságú kérdés a hálózati tanulásban, ugyanakkor technikailag ez a webkettes szolgáltatásokkal együtt megoldhatóvá vált, míg a hálózatalapú tanulásfelfogás, a konnektivizmus, feltárja ennek a tanulási formának az elméleti kereteit, összefüggéseit és orientálja az oktatási gyakorlatot. (Bessenyei 2007; Forgó 2009)82



82 Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. Új Pedagógiai Szemle. 8-9. sz., 2009, 91-96.