Skip navigation

6.4.4 A pedagógusmesterség 4 kulcsfogalma

A pedagógiai reflexió értelmezéséhez tekintsük át a pedagógusmesterség kulcsfogalmait Falus Iván57 közlése alapján. A szerző négy kulcsfogalmat különböztet meg (nézet, gyakorlati tudás, értékelő rendszer, reflexió) s ezt helyezi a pedagógiai professzió rendszerébe.

A szerző a nézetek kapcsán hangsúlyozza, hogy „… a nézetek a pedagógus mesterségnek olyan lényeges, nehezen megváltoztatható komponensei, amelyek jelentős mértékben meghatározzák a pedagógus ismeretszerző és gyakorlati tevékenységét.”58

A reflexiót az önmagát, szakmai hozzáértését alakítani akaró személyben (tanárban, tanulóban) az váltja ki, hogy eredményesebb akar lenni. A reflexió kiterjedhet a kognitív feltételekre, (tudásra, folyamatokra), érzelmekre (motivációkra), viselkedésre (magatartásra), környezeti feltételekre, tevékenységekre egyaránt.

A reflexió működésről

Falus Iván és Kimmel Magdolna munkái alapján inspirációként tekintsük át reflexióról vallott nézeteket, idézeteket. Bár a fogalmat új keletűnek gondolnánk, valójában már Dewey már 1933-ban is említette. A szerző szerint a reflektív gondolkodás: „mindenféle nézet vagy feltételezett tudás aktív, kitartó és körültekintő megfontolása úgy, hogy megvizsgáljuk alapvetéseit, és mindazokat a következtetéseket, amelyek folynak belőle.”59

Falus, Kimmel (2003)60 szerint a […reflexió lehetővé teszi a párbeszédet a szituáció és a reflektáló személy között, így nem más, mint tevékenységünk másokra és önmagunkra tett hatásainak szisztematikus számbavétele. A saját praxis értékeléséhez kell a hajlandóság, képesség, módszer, attitűd, s bizonyos kritikus személyiségtulajdonságok is elengedhetetlenek. A szakmai tudás, hozzáértés tökéletesítése tanulható, a reflektív gondolkodás fejleszthető”]

„A reflektív tanítást Szivák61 a pedagógiai tevékenységet tudatosan elemző gondolkodás és gyakorlatként fogja fel „… mely biztosítja az oktató-nevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló fejlesztését.”

A reflektív tanárt nyitott, rugalmas gondolkodásmódon alapuló olyan reflektív-önreflektív attitűd jellemzi, amely folyamatos önelemzés, önfejlesztés révén képes személyes hatékonyságának fejlesztésre. Részletesen:

  • Állandó tudatos reflektív-önreflektív viszonyulásmód jellemzi
  • Szakmai önértékelés, önelemzés, önfejlesztés /változtatása szakmai tudásának/
  • Személyes hatékonyság tudata, kompetenciatudat
  • Rugalmas, nyitott gondolkodásmód
  • Kongruens, autonóm személyiség
  • Képes reflektív dialógusra
  • Felelősség vállalása

A reflektivitás a személyiségből adódó feltételei lehetnek személyiséggel (önismeret, attitűd az önalakításra), kognitív természetűek (szakmaiság, nézetek, filozófiák, értékelési képessége) cselekvéssel (aktivitás, reflektivitás, konfliktuskezelés) kapcsolatosak. A reflexió kiterjedhet a kognitív feltételekre (tudásra), érzelmekre (motivációkra), viselkedésre (magatartásra) és a környezeti feltételekre.



57 Falus Iván (2001): Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra, 2. 21 – 28.

58 Falus im. p. 25

59 Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 35.

60 Falus I. – Kimmel M. (2003): A portfolió. Budapest. Gondolat Kiadói Kör, Books in Print.

61 Szivák Judit: In: Falus Iván (szerk., 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 498.