Skip navigation

6.4.2 Az elektronikus tanulásról szóló paradigmák

Hazánkban 2010 óta sokan megismerkedtek a hagyományos instrukcionalista, konstruktivista és az újabban egyre inkább polgárjogot nyerő hálózatalapú tanulásszervezéssel.

Ma már egyre többen hangsúlyozzák az instrukcionalista és konstruktivista/konnektivista tanári szemlélet közötti különbségeket. (Kritizálván az instrukcionalizmus kimenet orientáltságát, az előzetes ismerteket figyelembe vételének hiányát, az egyéni képességek és a tanulási stílusokból adódó különbségeket) Nem részletezve a köztes elméleteket, ugorjunk nagyot az időben, egészen az e-learning elterjedését követő korszakig, nagyjából az ezredfordulóig!

Az e-learning technológiák társadalmiasulása következtében egyfajta pedagógiai paradigmaváltásnak lehetünk tanúi, hisz az oktatásközpontú bemeneti szabályozáson alapuló instrukcionalista modell –, amely a tanulók előzetes ismereteit és egyéni jellemzőit figyelmen kívül hagyja, nagyon különböző kimenetet (tudásszintet) produkált – korszerűtlenné vált. (Megjegyzés: sokan a keretrendszerekkel történő zárt közösségek és tartalmakat is egyfajta drill alapú oktatásként fogják fel, holott ezek a rendszerek is biztosítják már az online közösségi megoldások alkalmazását.)

A változás oly gyors, hogy manapság már keretrendszerekkel történő zárt közösségek és tartalmakat is egyfajta drill alapú oktatásként fogják fel, holott ezek a rendszerek is biztosítják már az online közösségi megoldások alkalmazását. (lásd Bessenyei)

A konstruktivista tanulásszervezés során viszont már az előzetes tudásra építve egyénivé teszik a tanulási időt és a haladási utakat. A tudásépítést együttműködésen alapuló, az egymástól való tanulás és öntevékenységet, önellenőrzést is preferáló megoldások következtében a tanulók által az elérendő tanulási célok pontosabban teljesíthetők.

A web 2.0 megjelenésével és rohamos térhódításával párhuzamosan az oktatásban is megjelentek azok hálózatalapú internetes alkalmazások, amelyek a kollaboratív tanulást támogatják. A konnektivista módszerek, viszont határtalan lehetőséget adnak a webkettes eszközökkel támogatott tanórák megszervezésére. Használatuk sokféleképpen történhet, alkalmazásuk merőben alakíthatja a pedagógiai gyakorlatot. Milyen tanári vezetés, irányítás, kooperáció segítségével lehetséges hatékonynak lenni egy konnektivista kurzuson egy konnektivista tanárnak?