Skip navigation

6.3.2 A konnektivizmus kilenc elve

Kulcsár53 a III. Oktatás-informatikai konferencián tett kísérletet arra, hogy összefoglalja a hálózatalapú tanulás lényegét, majd a fogalmi kerethez illesztve vázolta a konnektivista képzések indításához szükséges lépéseket és az ehhez tartozó módszertani elemeket, a következőt hangsúlyozta benne: „Ami elsődleges, az a képzés vonzóvá tétele, a kritikus tömeg bevonzása és az inspirátorok megválasztása. Ha mindezzel megvagyunk, a képzés indulásakor biztosítanunk kell a curriculum iteratív szervezését, a tartalmak aggregálását és a folyamatos inspirátori reflektálást. Ezáltal létrejön az a közeg, melyben a résztvevők bemutathatják magukat, kapcsolódhatnak egymáshoz, és az interakciókból kibontakozhat a témával kapcsolatos személyes álláspont.”

A konnektivista kurzus alapelveit az alábbiakban foglalja össze:

 

A KONNEKTIVIZMUS ELEVEI

I. A tudás mint hálózat

1. Minden tudás leírható hálózatként.

2. A tanulás hálózatszervező tevékenység.

3. Az új tudás elsajátításához a meglévő tudásháló releváns részeit kell előfeszítenünk.

II. A közösség szerepe

4. A közösségben való tanulás inspirál.

5. A közösségi tanulásban a vélemények különbözősége formálja az egyéni gondolkodásmódot.

6. A témák interaktív tagolása segíti a megfelelő fókusz kialakítását.

III. A kapcsolatok jelentősége

7. A hálózati tanulásnak legalább két szintje van: személyközti (interperszonális) és személyen belüli (intraperszonális).

8. A kapcsolatokra való fókuszálás serkenti a kreatív gondolkodást.

9. A különböző területek közötti kapcsolatok feltárása ma alapvető készségnek számít.

10. Szinergia (az egymást erősítő módszerek révén kialkult rendszer, a szerző kiegészítése) [ a szerző kiegészítése]



53 Kulcsár Zs.: A konnektivizmus kilenc elve:              
http://www.crescendo.hu/2010/12/21/konnektivizmus-9-alapelve   
[elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)