Skip navigation

6.3.1 A hálózatalapú tanulásról

A konnektivizmus a behaviorizmust, a kognitivizmust és a konstruktivizmust követő, negyedik – a 21. századra jellemző – fő tanuláselméleti áramlat. A fogalom eredete George Siemens és Stephen Downes kutatók nevéhez köthető. (Szokás a digitális korszak tanuláselméleteként is nevezni, de a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazásaként is felfogható).

Napjainkban az oktatáselméletben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nonformális tanulás és „atipikus tanulás/munka” megnevezés, mely az emberiség történetének túlnyomó részében természetes és jellegzetes tanulásnak számított. Fő jellegzetessége az volt, hogy a gyermekek spontán sajátították el ismereteiket a felnőttektől. Később ez a forma a társadalmi fejlődés és a munkamegosztás kialakulásával és az intézményesült oktatás hatására átalakult – mert így a fiatalok nem tudtak a felnőttek világába belenőve spontán, hanem csak egyfajta mesterséges oktatási környezetben tanulni.

Ma ez a világ átalakult, megváltozott, hisz a gyermekek egy része (X, Y generáció) otthonosan mozog a világhálón, így nem ők tanulnak a felnőttek világától, hanem ők – születetten (digitális bennszülöttként) – kommunikálnak, fejlesztenek, osztanak meg tartalmat, anélkül, hogy a felnőttek világa azt irányítaná, vagy befolyásolná azt. (Sokan a tanuló és a tanító közötti határ elmosódását is feltételezik, lásd Bessenyei46). Az 1980-as évek előtt születetteket X generációnak, a ’90-es éveket megelőzően születetteket Y generációnak nevezik, a ’90-es évek gyermekeit pedig Z generációnak.

Tapscott megközelítésében az elmúlt félévszázadban felnövekvő generációkat különböző elnevezéssel jelöli – jelezve a rövid időn belül bekövetkezett jelentős eltéréseket a korosztályok között. A szerző az 1977-1997 között születetteket net-generációnak nevezi, akik a társadalmat drasztikusan átformálják, kisujjukban van nemcsak a számítógép, hanem a közösségi hálózatok mobil eszközön történő alkalmazása és a gyártó-fogyasztói szemlélet.

Nyíri47 szerint: […Az internet félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik. 1970-ben még elképedést válthatott ki, midőn A társadalom iskolátlanítása (Deschooling Society) című könyvében Ivan Illich48 a formális iskolai oktatással szemben az „esetleges és informális” tanulás/művelődés előnyeire hívta fel a figyelmet; ezek az előnyök az internet korában immár nemcsak kézenfekvőek, de mindinkább elérhetőek is. A tudatos, célirányos tanulás elemei, szakaszai persze nem iktatódnak ki egészen: ennyiben a háló nem nélkülözheti a viszonylag eltervezettebb, strukturáltabb tartományokat sem…]

Milyen csomópontokba lehet összefogni a tudáskonstrukcióval kapcsolatos fogalmakat? Nyilván nem kerülhető meg az információtudomány informatikával foglalkozó szakterülete, az internet legnépszerűbb alkalmazása wordwide web (vele együtt a hálózatkutatás) és természetesen a neveléstudomány. A fenti szakterületek között az informatika, pedagógia és hálózatkutatás közös metszéspontján kialakult új szakterület neve pedig a hálózatalapú tanulás, másképpen konnektivizmus. Siemens és Downes49 szerint a hálózatalapú tanulás tömören a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazását jelöli.

George Siemens50Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel elsőként tette közzé, definiálta a fogalmat, és körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmentben való alkalmazását tűzte ki célul.

20. ábra: A konnektivizmust létrehozó diszciplínák
20. ábra: A konnektivizmust létrehozó diszciplínák




Három terület metszéspontján helyezkedik el: informatika, pedagógia és hálózatkutatás. A hálózatalapú tanulás tömören a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazását jelöli. A keresés és értékelés egy, a témával foglalkozó hálózatban, virtuális közösségben motiváló hatású az információszerzésre és az információk összefüggésbe helyezésére. A tudásalkotás körforgásában a személyes tudások a hálózatba szerveződnek, s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik („cycle of knowledge development”). Az együttműködő tevékenységek alkalmainak elterjedésével a „hogyan” és „mit” tanuljunk mellé a „hol tanuljunk” kérdése is felzárkózik.51 Jellemzői között említhetjük, hogy a tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik. A tanulás egy olyan folyamat, amelynek során a specializált csomópontokat információforrásokhoz kapcsoljuk.

A konnektivista tanuláselmélet segítséget ad ahhoz, hogy az elektronikus eszközökkel támogatott – informális hálózaton alapuló – információcsere lényegét megismerve alkalmazni tudjuk a folyamatos, nonformális, élethosszig tartó tanulási formákhoz is.

A konnektivizmus első haza jelentős hazai képviselője Kulcsár Zsolt52. „Crescendo” című blogjában megállapítja, hogy „Az ezredforduló újradefiniálta az internet szerepét. A 90-es évek felhasználója a Web-re elsősorban mint információ-lelőhelyre tekintett; az internet kollaborációs lehetőségei rejtve maradtak. A kommunikációs eszközök rendszerint kimerültek az e-mail, esetleg IRC használatában. Az új generáció számára a Web a kommunikációról, kooperációról, önkifejezésről szól.”



46 Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban. Az eLearning 2.0 és a konnektivizmus. [elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)              
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf

47 Nyíri Kristóf : Virtuális pedagógia – A 21. század tanulási környezete. 2009. 
http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/nyiri-kristof-virtualis    
[elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)

48 Illich, Ivan: Deschooling Society, New York: Harper & Row, 1970. 21. o

     A szerző rámutat arra, hogy az iskolarendszerből kikerülő fiatalok, nemcsak elfogadják, hanem természetesnek is tartják a modern, gépies, hierarchikus társadalom irracionális berendezkedését és működését.

49 Hálózatalapú tanulás. Forrás: Wikipédia: 
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1l%C3%B3zatalap%C3%BA_tanul%C3%A1s#cite_note-1 [elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)

50 Connectivism: A LearningTheoryforthe Digital Age (In: InstructionalTechnology and DistanceLearning 2005.) http://www.itdl.org/journal/jan_05/article01.htm
[elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)

51 Konnektivizmus. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Konnektivizmus (Letöltés: 2011. 05. 18.)

52 Kulcsár Zsolt blogja: http://www.crescendo.hu/ [elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)