Skip navigation

5.2.2 Korszakok és nemzedékek, történeti előzmények

A felnövekvő generációk jellemzőit és a generációs váltásokat nem érthetjük meg anélkül, hogy ne tekintenénk ki a szociológiában, demográfiában használatos fogalmak értelmezésére. A teljesség igénye nélkül tekintsük át az egymást követő generációs besorolásokat, melyek között természetesen nincsenek éles határok és sokszor másképpen is használják azokat.

A második világháború előtt a fejlett országokban a demográfiai adatok arról tanúskodnak, hogy a II. világháborút követő korszakban – ellentétben az azt megelőző korral, amikor évtizedekig általánosan csökkent a termékenység, – a háború után mintegy két évtizedig váratlanul magas szintre ugrott. A jelenséget a demográfusok ’baby boom-nak’, azaz baba-fellendülésnek, demográfiai hullámhegynek nevezik, melynek oka valószínűleg a második világháború utáni évtizedekben tapasztalt rendkívül gyors gazdasági fejlődés volt.

A veterán generációba tartozónak tartják a II. világháború befejezéséig tartó 1925–45 között születetteket, míg a bébi bumm (baby boom) korosztály tagjai a II. világháborút követő „hidegháborús” korszakba születettek bele.

A besorolás megalkotása Don Tapscott32 1998-ban megjelent művével kezdődött, melyben a szerző arról fejti ki nézetét, hogy egy olyan új nemzedék jelent meg – a digitális technikák és az internet megjelenésével –, mely számos tulajdonságában, elvárásaiban jelentősen különbözik a megelőző nemzedékektől. Élesen elválasztja a televízió és az internet közti különbséget, melynek lényege, hogy a sugárzásról a kölcsönhatásra váltó technológia révén a nézői passzív befogadás felváltja a felhasználói aktivitás. Az 19771997 között születetteket net-generációnak nevezve előrevetíti, hogy a számítógépes hálózati tudásuk révén és a mobil- eszközök gyakorlott használatának következtében a társadalmat drasztikusan átformálják, mintegy magukban hordozva a gyártó-fogyasztói (prosumer) szemléletet megvalósulását. Az internet nyújtotta interaktivitás révén nemcsak munkavégzésre, hanem a kulturálódásra, tanulásra egyaránt alkalmas médiumot az oktatás megreformálására is alkalmasnak látja. Tapscott33 az elmúlt fél évszázadban felnövekvő generációkat különböző elnevezéssel jelöli – jelezve a rövid időn belül bekövetkezett jelentős eltéréseket a korosztályok között.

A hagyományos tanár-diák szerep is változóban van – legalábbis az IT-eszközöket illetően –, hisz a netgenerációba tartozó gyermekek egy része otthonosan mozog a világhálón, így nem ők tanulnak a felnőttektől, hanem ők – születetten (digitális bennszülöttként) – kommunikálnak, fejlesztenek, osztanak meg tartalmat anélkül, hogy a felnőttek azt irányítanák vagy befolyásolnák.

Csepeli34 fordított szocializációnak nevezi azt a jelenséget, amikor az internet használatba beavató, felvilágosító személy fiatalabb mint a beavatandó idősebb személy, míg a digitális generációba tartozókat azon személyek csoportját tekinti, akik az infokommunikációs technológia korába születtek bele. A szerző kiemeli, hogy „…az információs korszakban…, már senkit sem lehet kihagyni az információs társadalomból, mindenkit meg kell hívni ahhoz az asztalhoz, ahol az információs társadalom javai vannak… Szövetséget kell kötniük a generációknak. Részben megfordul a szocializáció iránya. Míg korábban az idősebbek az élet minden terén uralkodhattak a fiatalok fölött, addig az új helyzetben a fiatalok vannak előnyben, ha az infokommunikációs eszközök és az internet használatáról van szó.”

A technológiai forradalom tehát nemcsak az oktatás, hanem az élet minden területére nagy hatást gyakorol, amely olyan versenyhelyzetet teremt, amelyben a gyorsaságra és nyitottságra van szükség ahhoz, hogy a technológiai változások adta lehetőségekkel élni lehessen. Sőt, ma már azok is veszélyben lehetnek, akik élnek a technológiaváltás adta lehetőségekkel, mert a verseny és a nagy létszámú szakemberek megjelenése és a globális munkavégzés következtében a munkavégzés kihelyezhetővé vált (outsourcing). A gazdasági életben elterjedt fogalom termékek, szolgáltatások alacsonyabb költséggel történő – a korábbival azonos vagy magasabb szintű szolgáltatás – szervezeten kívüli szerződéses kiadása, megvásárlása. Ugyanakkor vannak olyan nélkülözhetetlen, kiválthatatlan személyek, akiknek a munkáját nem lehet kihelyezni. (Thomas Friedman: És mégis lapos a Föld című könyvében ír az Érinthetetlenekről.)

Sokan a tanuló és a tanító közötti határ elmosódását is feltételezik, lásd Bessenyei.35 Az 1980-as évek előtt születetteket X generációnak, a ’90-es éveket megelőzően születetteket Y generációnak nevezik, a ’90-es évek gyermekeit pedig Z generációnak.



32 Tapscott, D.:”Growing up digital. The rise ofthe Net Generation” című művének magyar kiadása 2001-ben jelent meg „Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése” címmel.)

33 Tapscott, Don: Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Budapest, Kossuth Kiadó 2001. 174-181.

35 Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban. Az eLearning 2.0
és a konnektivizmus. [elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2012. 07.09.)   
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf