Skip navigation

4.2.3 A távoktatási fejlesztés szakaszai

A teljes életpályára kiterjedő képzés gondolatának térnyerése és az oktatási médiumok (nyomtatott, elektronikus) változatainak kibontakozása révén egyre szélesebb körben alkalmazzák a hagyományos oktatási formák mellett a nyitott képzési, távoktatási formákat. E képzési formák lehetővé teszik a munka melletti tanulást, figyelembe véve a hallgatók eltérő felkészültségét, tanulási szokásait és időbeosztását. Az elektronikus tananyagok bizonyítottan hatékony ismeretelsajátítást tesznek lehetővé az egyénre szabott tanulástámogatási rendszerükkel, valamint a tanuláshoz való hozzáférés biztosításával. Intézményünkben az egész életen át tartó tanulás immár nem csupán az oktatás és képzés egyik aspektusa: irányító elv a hallgatói ellátás és részvétel terén, a tanulási összefüggések teljes kontinuumában.

A fejlesztés szakaszait pontosítva az alábbi folyamatterv alkalmazható projekt adminisztrációhoz:

1. Szerző felvétele a rendszerbe, hozzárendelése a foglalkozáshoz.

2. Tananyagírás (sablonban), feltöltés a rendszerbe.

3. Lektorálás: Szakmai (tananyag) majd visszatölti a rendszerbe: Mediális (média forgatókönyvek) véleményezése.

4. A szerző megteszi a törzsanyag elfogadási nyilatkozatot, elindul a tananyagfejlesztés.

5. A kész tananyagot a médiaelemekkel a tananyagfejlesztők feltöltik a rendszerbe (html formában, ha a szerző egyben a tananyagfejlesztő is, akkor erre nincs szükség).

6. A szerző megteszi a medializált tananyaghoz az elfogadási nyilatkozatot, ha nem találja megfelelőnek, megadja a javítási igényeket.

7. A tananyag betöltése a keretrendszerbe.

8. A szerző átnézi még egyszer a keretrendszerben a tananyagot, ha mindent jónak talál, megteszi a végső nyilatkozatot.

9. Kipublikálás Scorm1.2 szabvány szerint az LMS rendszerbe (pl. Moodle).

10. Nyomtatási prototípus (kefelenyomat).

Elektronikus tananyaggal támogatott hagyományos és online tananyagtervezés fázisai

Egy elektronikus tananyag kidolgozása követi a haladó távoktatási hagyományok azon dohmeni irányzatát, melyben a tanár személyétől távol, és attól függetlenül – de általa irányítva –, indirekt, nem személyes medializáció, tanulmányi útmutatás, tutorálás révén történik a tanuló vezetése. Kovács Ilma30 a hazai távoktatás megalapozója, nemzetközi szaktekintélye, Dohment is idézve így vall erről: „A távstúdium multimédia rendszerének célja a megfelelő tanulmányi egységekben, a mindenkori tanulmányi célok, az oktatási tartalmak, a közvetítésre kerülő struktúrák és a címzettek szerinti specifikusan differenciált munkamegosztásos eszközkombinációk létrehozása. Ebben az esetben az oktatási tartalmak összes hordozóit és az oktatási és tanulási folyamatok minden közvetítőjét eszköznek, médiának tekintjük. Ilyen értelemben az oktató személyes beszéde is eszköz, média, mert oktatási tartalmakat, tanulmányi impulzusokat stb. közvetít.”

Mivel a tanulásban egyre nagyobb szerephez jut az elektronikus eszközökkel támogatott információcsere, – mely egy informális hálózatba szervezve folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazottan, hálózatosodott formában történik –, így hálózatalapú tanulási megoldások is ajánlhatók a szerző figyelmébe a tananyag feldolgozásához.

10. ábra: Tananyagkészítés folyamatterve (Szlahorek András alapján)
10. ábra: Tananyagkészítés folyamatterve (Szlahorek András alapján)



A távoktatási rendszerben először írásos útmutatót adunk a hallgató kezébe, amely az általános tudnivalók meghatározását, a cél-és követelményrendszert, a képzés tartalmát és szakaszait, a tantárgyak elsajátításának időtartamát, a tananyagot, és a médiaforrásokat, az oktatók elérését, a számonkérés módozatait, az önképzés lehetőségeit, a hallgatói nyilvántartás rendszerét, az elektronikus tanulási környezet használatát tartalmazza.

1. A képzési célokról

A szak egyfelől szervesen illeszkedik a magyarországi informatikus könyvtáros képzés, másfelől az EKF oktatási rendszerébe. Tudatosítjuk a hallgatókkal, hogy a szak olyan információs szakembereket képez, akik bármely könyvtártípusban alkalmasak szakirányú munkakörök betöltésére, ezen túlmenően lehetőség nyílik specializációra, egyrészt az iskolai könyvtárak területén, másrész a forprofit szférában akár információbrókerként is elhelyezkedhet a végezett hallgató.

Képzésünkben igen hangsúlyos az informatikai modul. Jelentősége és súlya a képzésen belül tükrözi, hogy törekszünk a legkorszerűbb informatikai tudásanyag birtokába juttatni hallgatóinkat, hiszen a könyvtáros társadalomban óriási a szükséglet az ilyen irányú szakemberek iránt. A képzés elméleti stúdiumokból és gyakorlatokból áll. A képzésben a tantárgyaknak három blokkja alakult ki: alapozó tantárgyak, szakmai tantárgyak és a specializációt szolgáló stúdiumok csoportja. Lehetőséget biztosítunk az élet- és munkakörülményekhez jól igazodva a határon belül és a határon kívül élő magyar fiatalok és felnőttek számára arra, hogy fel tudjanak készülni a piacgazdasághoz elengedhetetlen korszerű informatikus könyvtáros ismeretek elsajátítására.

2. A képzés tartalma

Ebben a pontban közzé tesszük a hallgató számára az aktuális félévben teljesíthető/teljesítendő tantárgyak listáját, a tantárgy megnevezését, kódszámát, a követelményrendszert (gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat), valamint tanulás becsült időigényét.

Először a gyakorlati jegyes tantárgyak követelményeinek, majd ezt követően a kollokviummal záródó tantárgyak követelményeinek a teljesítésének feltételeit és ütemezését adjuk meg.

3. A képzés szakaszai és támogatási rendszere

A távoktatási kurzuson minden félév elején van 3 nap konzultáció, melynek során általános tanulási tanácsokat adunk, illetve a félévre vaonatkozó oktatócsomagot kapják meg. A félév során többet nem kell eljönni Egerbe, csak a vizsgákon kötelező a személyes megjelenés. A kapcsolattartás, a tanári konzultáció interneten keresztül történik. A képzési szakaszok az alábbiak

1. Előkészítő konzultáció: a tananyag feldolgozásának sebességét az egyéni tanulási képességeken túl befolyásolja, hogy milyen előzetes ismeretekkel bír a számítógép használatában a résztvevő, ezért minden hallgató számára előkészítő konzultációt tartunk a beiratkozást követő napon. Ez alkalommal kerül sor a szak filozófiájának, valamint a távoktatás és az elektronikus kapcsolattartás módozatainak bemutatása.

2. Csoportos konzultációra a nyitó konzultáción meghatározott napokon kerül sor. Ez alkalommal olyan ismertetést kapnak a tantárgyakról, melyek alapján tájékozódhatnak az adott szakterületről.

3. Az egyéni tanuláshoz a tanulóknak útmutatást mellékelünk a nyitóelőadáson: „Hogyan kezdjünk a tanuláshoz?” címmel. A tanulási útmutatóban tanulási tanácsokat adunk a távoktatásos formában történő tanulás módszerről és technikájáról.

4. Egyéni konzultáció. a hallgatóknak a félév során egyes tárgyakból lehetőséget adunk a személyes konzultáción való részvételre. Ezek időpontjáról, helyszínéről és további tudnivalókról a szaktárgyi tutoroktól kapnak felvilágosítást a hallgatók. Az útmutatóban kiemelt hangsúlyt kap az a tény, hogy a hallgatónak rendszeres konzultációs lehetősége van a tutorával, témavezetőjével. (Az elektronikus kommunikációs formák mellett a személyes konzultációkra is biztosítunk lehetőséget.)

5. A feladatok elkészítése, ellenőrzése a félév során folyamatosan történik, de a végleges határidő az első negyed végére van limitálva.

6. Számonkérésre, – csakis személyes jelenléttel – megadott féléves ütemezésben kerül sor.

7. Az értékelés folyamatos, a beküldött feladatok alapján történik.

A képzés szakaszait az alábbi ábrán láthatjuk:

11. ábra: A képzés szakaszai.
11. ábra: A képzés szakaszai



30 Kovács Ilma: Nyitott képzés és távoktatás Franciaországban c. tanulmány