Skip navigation

3.2.3 A blended képzés kritériumai

Kétségtelen, hogy a blended képzési forma számos esetben hatékonyabbá teheti az oktatást, bevezetése előtt azonban érdemes megvizsgálni, hogy valóban ez a képzési mód a legmegfelelőbb? A vizsgálatot a célközönséggel érdemes kezdeni:

A célközönség

A célközönség mérete többek között azt is meghatározza, hogy érdemes-e egyáltalán a blended módszerhez folyamodni: félévenkénti 10-15 hallgató esetén valószínűleg sem anyagilag, sem a befektetett energia tekintetében sem lehet ez a képzési forma optimális. A létszám növekedése közvetlen hatással van képzés jellemzőire. Egyrészt a képzés egyre rentábilisabb lesz, ugyanakkor a növekvő létszám egy bizonyos határon túl másfajta szemléletet követel: száz fő alatt a blended képzésben az információ továbbítását tekintve dominánsak lehetnek a szinkron kommunikációs és virtuális osztálytermi módszerek és kevesebb szerephez jut az önálló ismeretelsajátítás, míg több száz fő esetén az aszinkron kommunikáció kerül előtérbe és a képzés egyre inkább épít a tanulók önálló ismeretelsajátítási képességeire.

Fontos kérdés, hogy a hallgatók milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek a témakörben, és mennyire tekinthető homogénnek a hallgatóság e tekintetben. Ha pl. egy olyan általános kurzust szeretnénk blended módszerekkel tanítani, amelyre a felsőoktatási intézmény bármely hallgatója beiratkozhat, feltételezhetjük, hogy a hallgatók rendkívül heterogén ismeretszinttel rendelkeznek a témában és a tananyag színvonalát úgy kell meghatározni, hogy a legalacsonyabb ismeretszinttel rendelkező hallgató is képes legyen a kurzus elvégzésére.

A hallgatóság homogenitása az IKT kompetenciák tekintetében is nagyon fontos. A blended képzések tervszerűen építenek az IKT eszközök magabiztos használatára, ezért – amennyiben van rá mód - érdemes olyan csoportokat kialakítani, amelyek hasonló szinten állnak ebből a szempontból (ezáltal a segítségnyújtás is sokkal egyszerűbb lesz számukra).

A hallgatóság szempontjából az sem elhanyagolható szempont, hogy rendelkeznek-e mindannyian számítógéppel és megfelelően gyors internet-kapcsolattal. Annak ellenére, hogy a hallgatók jelentős többsége képes a mobiltelefonján internetezni, nem biztos, hogy rendelkezik olyan számítógéppel, amellyel képes csatlakozni a virtuális osztálytermekhez, részt tud venni videokonferencián, esetenként több tíz oldalas beadandó feladatok begépelése is megoldható. A ma oly divatos tabletek és okostelefonok többsége erre nem alkalmas!