Skip navigation

1.1 BEVEZETŐ

A bevezetőt követően a 2. leckében a hagyományos és újmédia rendszer jellemzőinek bemutatására kerül sor, beleértve a taneszközök csoportosítását. Elsajátítja az elektronikus tanulás fogalomrendszerét, kritériumait. Megismerkedik az elektronikus tanulási környezetek ismérveivel, képes a hagyományos és az újmédia-rendszer lehetséges taneszközök funkcióinak megkülönböztetésére. A harmadik fejezetben a távoktatás, az elektronikus tanulás és a vegyes típusú tanulási formák ismérveivel foglalkozunk, elsajátítja a vegyes típusú tanulás kialakulását, előzményeit és jellemzőit. Feldolgozásra kerülnek a blended learning típusai, képzési kritériumai, valamint a képzés költségeit befolyásoló tényezők. A 4. foglalkozás keretében az EKF – a MAB által akkreditálva 2000-ben indított – az informatikus-könyvtáros szak távoktatási tagozat vegyes típusú kurzusszervezésre szolgáló jó gyakorlat kerül bemutatásra. Az 5. leckében különböző bemutatjuk, hogy a szerzők milyen eltérő elnevezéssel és különböző meghatározásokkal illetik közelmúltban született és felnövekvő generációkat jellemzőit, valamint az internetes társas-közösségi szerveződési formák révén kialakult új típusú e-learning felfogásokat. A web műfaji csoportosítása után feldolgozzuk a közösségi oldalak, közösségi média általános és speciális ismérveit.

A 6. fejezet feldolgozzuk a közösségi terek használatához elengedhetetlen technológiai támogatásának feltételeit, a hálózatalapú tanulás kialakulásának történetét, a konnektivizmust létrehozó diszciplínákat, társas-közösségi szerveződési formák és az új típusú e-learning fogalmát. A hálózatalapú tanulás utolsó eleme a módszerek alkalmazása tapasztalatairól szól. Tanári inspiráció és reflexió modulban a hálózatalapú oktatási formák „humánerőforrás”, tehát személyi tényezőit, tanári habitus jellemzőit és az alkalmazott módszereiket dolgozzuk fel. A hetedik fejezetben áttekintjük azokat a folyamatokat melyek internetes közösség társas szerveződések kialakulása révén az újmédia rendszereken alapuló elektronikus tanulási formák változatos formáihoz vezettek. (Web2.0, újmédia-rendszerek, ITv, mobil tanulás)

A 8. leckében a virtuális terek oktatási alkalmazásával foglalkozunk és szót ejtünk többek között a virtuális valóság fogalmának meghatározásáról és a virtuális valóság típusairól. Beszélünk továbbá a számítógépes játékok, a virtuális valóság és a komoly játékok kapcsolatáról, és arról, hogy hogyan forradalmasíthatja a virtuális valóság az oktatást.

A 9. lecke célja, hogy megismertesse a hallgatókat az e-prezentáció fogalmával, kialakulásának előzményeivel, az előadások rögzítésének technikai jellemzőivel, a számítógép, a prezentációs programok és az internet szerepével. A tananyag második részében a hallgatók megismerkednek a statikus és a dinamikus eprezentáció megvalósításának lépéseivel, az előnyökkel és a hátrányokkal.

A 10. lecke célja, hogy információt közöljön az online virtuális osztálytermek legfontosabb jellemzőiről. Ennek során a hallgatók elsőként megismerkednek a videokonferencia rendszerek kialakulásának történetével, többek között azokkal a technikai újításokkal, amelyek lehetővé tették a hatékony és alacsony költségű audiovizuális jeltovábbítást, majd információt szereznek a korszerű rendszerek jellemzőiről, oktatási alkalmazásuk lehetőségeiről.A lecke második felében a hallgatók képet kapnak az online virtuális osztálytermek jellemzőiről, különös tekintettel azokra a funkciókra, amelyek megkülönböztetik azokat a hagyományos videokonferencia rendszerektől.

A 11. leckében megismerkedünk az osztálymenedzselő szoftverek virtuális osztálytermeinek legfontosabb tulajdonságaival. Ennek során a hallgatók információt kapnak az osztálymenedzselő szoftver fogalmáról, a használat feltételeiről, és a szoftver használatának előnyeiről. A lecke második részében azokat a jellemzőket vizsgáljuk meg, amelyeket az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájának a tanárai a leghasznosabbnak ítéltek meg a órai használat során.

A 12. lecke során, megismertetjük a hallgatókat azokkal a törekvésekkel, amelyek a korszerű tanulási környezetbe integrálják az oktatási célú mozgóképeket. Elsőként az iTunes U kezdeményezéssel ismerkedünk meg, amelynek segítségével a felhasználók hozzáférést nyernek a világ legnagyobb tananyag katalógusához (több mint ezer egyetem), melyek között olyan neves egyetemek kurzusanyagai is megtalálhatók, mint a Cambridge, Harvard, Oxford és a Stanford

A második ilyen kezdeményezés, amelyről szót ejtünk az OCW, azaz az Open CourseWare, amelyet magyarra leginkább Nyitott Oktatási Programnak lehetne fordítani. Az OCW története 1999-ben kezdődött, amikor a német Tübingeni Egyetem az interneten keresztül bárki számára elérhetővé tette néhány kurzusának videofelvételét. A harmadik ilyen típusú kezdeményezés az Edu Tube, amelynek létrehozását az interneten elérhető hatalmas mennyiségű oktatóvideóban rejlő óriási potenciál inspirálta, és amelynek elsődleges célja, hogy segítsen megtalálni a széles kínálatból az oktatási szempontból leghatékonyabb mozgóképet. Az utolsó lecke célja, hogy megismertesse a hallgatókat felsőoktatásban az utóbbi néhány évben a leggyakrabban használt mozaikszó a MOOC jelentésével, történetének legfontosabb állomásaival, a MOOC képzések jellemzőivel. A lecke második felében megvizsgáljuk, hogy mi szükséges ahhoz, hogy sikeresen elvégezzünk egy MOOC kurzust, és melyek azok a kritikák, amelyek ezt az oktatási módot a leggyakrabban érik.