Skip navigation

5.2.2 Best practise

Malaysia

A Kelet-Ázsia országok közül az Open University Malaysia e-learning oktatása a legnevesebbek közé tartozik. A 31 Bachelor képzés mellett 12 területen lehet mesterképzést teljesíteni e-learning módszerekkel. A maláj egyetem 8 különböző területen indít doktori fokozat megszerzésére irányuló képzést, hasonlóan e-learning oktatási formában. A képzéseik száma folyamatosan növekszik, ezért érdemes a weboldalukat megtekinteni: www.oum.edu.my/. Az egyetemen a diplomaosztó az ország fontos ünnepsége, ahol egyszerre 6000-nél is több diplomát osztanak ki.

A képzések konkrét megvalósítása blended learning módszerrel történik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy tantárgyanként van félévente 15 körüli kontakt óra, a vizsga személyes részvételt igényel, de biztosítanak távoktatási tananyagot. Bizonyos szakok esetén engedik a tisztán e-learning megoldást, amikor csak a vizsga alkalmával kell megjelenni, de ezen szakok tandíja 3-4-szerese az előbb említett megoldásnak. Az Open University Malaysia világszerte működő oktatásának fontos alapja a kihelyezett/cél országokban működtetett e-learning központok. A módszer lényege, hogy a cél országokban, ahonnan hallgatókat várnak és távol van Malaysiatól (nem megoldható a személyes kontakt) kihelyezett E-learning központot hoznak létre. Jelenleg 9 országban található központ.

6. ábra: Az Open University Malaysia E-learning Centre helyszínei (Forrás: OUM58)
6. ábra: Az Open University Malaysia E-learning Centre helyszínei (Forrás: OUM58)

A magyarországi e-learning központ az egri Eszterházy Károly Főiskolán működik. A rendszer lényege, hogy a képzéseket az Open University Malaysia indítja, de az e-learning központ intézményében (Magyarországon az Eszterházy Károly Főiskolán) szervezett képzés formájában. A koordinációért az említett Learning Centre a felelős. A 2 éves képzés teljes ideje alatt az adott célországban történik az oktatás és vizsgáztatás.

A képzés alapját a Malaysiából érkező a tananyagok képzik. A felkészülésben azonban a helyi tanárok segítenek, a helyi konzultációt is ők tartják. A vizsga feladatsorok Malaysiából érkeznek. A képzés végén a hallgatók Open University Malaysia bachelor/mester/doktori szintű diplomájával fognak rendelkezni.

Érdekes megnézni a maláj e-learninges oktatási rendszert, mivel számos érdekes különbséget fedeztünk fel!

Az e-learning rendszerek összehasonlítása

Az első eltérés a tanév felosztásában tapasztalható. Míg Európában félévekre osztjuk a tanévet, addig az OUM trimeszterekben gondolkodik.

A második eltérés magában a képzési szerkezetben fedezhető fel. Magyarországon és alapvetően az európai felsőoktatási intézményekben jóval szabályozottabb a felvehető tárgyak listája. Különbség a tárgyak számát tekintve itt is van: Magyarországon a kötelező vagy kötelezően választható tárgyak száma egy három éves képzés esetén körülbelül 55–65 tantárgy. Az európai unióban kevesebb, olyan 30 tantárgy jellemző. A tantárgyak kötöttek, a hallgatóknak közel a tárgyak 80%-a kötelezően adott, és a maradék 20%-át választhatják meg szabadon.

Ezzel szemben egy maláj mesterképzés esetén 13–15 tantárgyat kell teljesíteni, melyek legalább 30%-a választható.

A tantárgyak összetétele is eltérő. Magyarországon a mesterképzésen elméleti alapú képzés folyik. A maláj képzésben a tárgyak gyakorlat-centrikusak és a hozzájuk készült tananyagok is ezt a célt szolgálják.

Keresse fel az http://oum.edu.my weboldalt és nézze meg néhány szak esetén a képzés struktúráját!

A maláj tankönyvek nagyon jól strukturáltak. A képzésben megjelenő tananyagot két csoportra oszthatjuk:

  1. jól megválasztott nemzetközi szakirodalom, illetve
  2. kifejezetten a képzéshez készült tananyag.

Jelentős számú külföldön készült könyvet használnak a képzésben, melyek gyakran amerikai illetve kanadai szerzők (az Ázsiai országokban ingyenesen terjeszthető) könyveik. A második kategóriába tartozó, a saját képzéshez készült tananyagok a témaköröket széleskörűen állítják össze, egy-egy fejezet pedig nem túl hosszan; képekkel illusztrálva, jól ikonizálva mutatják be a tananyagot. Fontos alapelvük a legfrissebb irodalom közreadása, ezért az anyagokat folyamatosan frissítik, fejlesztik. A blended képzés esetén nem minden esetben érhető el online módon is tananyag.

A magyar e-learninges képzésben használ könyvek stílusukban, ikonizációjukban hasonló elvet követnek a maláj tankönyvekhez, de tartalmát tekintve sokkal hosszabbak a tananyagok, kisebb területet érintenek, de mélyebben mennek az egyes ismeretek részleteibe. Továbbá ritkábban van papír alapú megjelenése, sok esetben kizárólag online eléréssel tanulhatják az anyagot a tanulók, ahol is animációkkal, mozgóképekkel, és interaktív elemekkel tarkítva kapják a tananyagokat.

A legnagyobb eltérés a vizsgarendszerben van!

Először is azonosság a két rendszerben, hogy mindkét helyen kell egy önállóan elkészített beadandó feladatot készíteni, melyet kiegészít egy vizsga, az eltérés a tartalomban és a szervezésben található.

A maláj képzésben a beadandó feladat minden esetben papír alapú, gyakorlatias, és rendszerint a tananyag alapján várják el egy konkrét megvalósulás/eset végig gondolását a hallgatóktól. A feladat elkészítése szükséges a sikeres tárgyteljesítéshez.

A magyar beadandó feladat szintén a témához illő gyakorlatias feladat, de rendszerint egy weboldal elkészítése, egy működő programozási feladat kivitelezése, egy kérdőív kitöltetése-kiértékelése statisztikai programokkal, stb. azaz egy konkrét alkalmazás megvalósítása. (Persze ez függ a témától is). Magyarországon a beküldendő feladat elkészítése nem kötelező. Bele számít a jegybe, de csak kb. a jegy harmadát teszi ki, így kivitelezése nélkül is teljesíthető a tárgy.

A vizsga mindkét esetben az elmélet számonkérése, a különbség a módszerekben van. Magyarországon elektronikus vizsgáztatást elterjedt az e-learning képzés gyakorlati tárgyai esetén, ami több féle kérdéstípust ötvöző online tesztet jelent a gyakorlatban. Ez rendszerint egy vagy több válasz közül a megfelelő kiválasztását jelenti, asszociációs feladatok, és nagyon ritkán használunk esszé kérdéseket. Ebből eredően a vizsga eredménye, százalékos formában azonnal megjelenik a hallgató számára. Az oktatási rendszerünkben egy vizsga eredményénél a beadandó feladat és a teszt eredménye határozza meg a jegyet, néha figyelembe véve a féléves aktivitását a hallgatónak, így hallgatók a vizsga végén meg is tudják az eredményüket. Van, amikor szóbeli vizsgával zárul a félév, ilyen esetben húznak a hallgatók egy elméleti tételt és azt kell szóban kifejteniük. Szükség esetén kapnak egy kis időt a gondolataik összeszedésére, jegyzet készítésére. A teljesítményük értékelése itt is azonnal megtörténik. A vizsgáztatás és a jegyadás is az oktató feladata.

A maláj – e-learning centre-be kihelyezett képzés esetén – vizsgarendszer jóval ellenőrzöttebb körülmények között zajlik. Az oktató és a vizsgáztató nem lehet ugyanaz a személy. A vizsgázás papíron történik, melynek eredményeit az oktató értékeli, majd továbbküldik a kiértékelt vizsgafeladatokat Malaysiába, ahol egy bizottság ellenőrzi az értékelés igazságosságát, és a jegy meghatározása kumulatív módon történik, azaz figyelembe veszik a korábbi félévek eredményeit a jegy meghatározása során. (A gyakorlatban a jól sikerült teljesítmény még 2-3 trimeszter idejéig hatással van a későbbi félévek eredményére).

A maláj értékelési rendszer kedvező a hallgatók számára, mert nem egyetlen tantárgy keretében nyújtott teljesítményt veszi figyelembe, és nagyon objektív, míg a magyar értékelési rendszer előnye az azonnali visszacsatolás, és a hallgatók számára áttekinthető pontozási-értékelési rendszer.

Összességében a maláj rendszer nagyon hallgató-centrikus, a tárgy választásnál „a kevesebb több” elvet alkalmazó; míg a tantárgyak kifejtésénél nagyobb területre látásmódot kialakító rendszer. Ezzel szemben a Magyarországi képzések részletekbe menően irányítják a hallgatókat úgy a tárgyakat, mint a tananyagot illetően. Amit tanítanak, ott a teljes alaposságra törekednek, azzal a céllal, hogy a hallgató elegendő ismeretet kapjon ahhoz, hogy azonnal használhassa is a tanultakat.

Zárásul nézzük meg az e-learning jellemzőit (Didaktikai tervezés, modularitás, rendszerszemlélet), és megvalósulását a vizsgált két rendszer esetén!

Az didaktikai tervezés szerintem mindkét ország képzésére jellemző, a modularitás technológiai dimenziója erősebb Magyarországon, ahol a tanulásmenedzselő szoftverrendszerek hamarabb megjelentek az országban, mint az e-learninges oktatás igénye. Magyarországon az e-learniggel oktatott tárgyak tananyagai elérhetőek online formában, viszont nálunk nem szokás „könyvtárakat” kialakítani a tanulásmenedzselő rendszeren belül, ami egy jól működő dolog Malaysiában. Magyarországon a könyvtárak gondolkodnak a következőképpen „A felsőoktatási intézmények könyvtárainak tanulási forrásközpontként kell működniük olyan állománnyal és technikai felszereltséggel, melyek biztosítják az informatikai hátteret és eszközöket az e-tanuláshoz.”59

A rendszerszemléletben a malájképzés mintaértékű. Az e-learninges oktatás szervezetten, a hallgatók érdekeit figyelembe véve történik minden, külön szervezeti egységekkel rendelkeznek a folyamat összes eleméhez (külön felelőse van annak, hogy azokat a diákokat, akik nem tudnak fizetni, tájékoztatassák a hitellehetőségekről, és részletfizetési kedvezményekről) és minden területre kiterjedően szervezték meg a háttértámogatást. A külföldön működő kihelyezett oktatási centrumoknak pedig auditokon kell átesniük, hogy OUM központként működhessenek.



58 Open University Malaysia < http://oum.edu.my/oum/v3/index.php/page/details/41 >

59 Szolgáltatási irányelvek az egyetemi könyvtárak számára. Debrecen: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, 2006. p. 24.