Skip navigation

5.2.1 E-learning oktatás helyzete Magyarországon

Néhány egyetem úttörő munkát végez az e-learning oktatás területen, de nagyon sok intézmény egyáltalán nem használ e-learning megoldásokat. 2006-s kutatás végzett helyzetelemzést Magyarországon az alábbi eredménnyel:

„Magyarországon az e-learning fogalommal jelzett, szélesebb értelemben vett tanítási-tanulási „technológia” átfogó implementációjának bevezető szakaszában vagyunk.”55

Tisztán e-learning képzés Magyarországon csak néhány intézménynél létezik: 2012-ben Magyarországon az induló szakok száma különböző oktatási formákban 1187, ebből távoktatás 18.

4. ábra: E-learning programot indító egyetemek/főiskolák száma
4. ábra: E-learning programot indító egyetemek/főiskolák száma

A távoktatási kurzusokat 6 intézmény indítja, az összesen 39 egyetem és főiskola közül.

5. ábra: E-learning képzések száma
5. ábra: E-learning képzések száma

A többi intézmény a hagyományos oktatási rendszerét ötvözi
e-learninges megoldásokkal, vagy egyáltalán nem alkalmazza. Mi lehet ennek az oka? Hiszen a technikai háttér a legtöbb intézménynél rendelkezésre áll.

E-learning rendszerek kihasználatlanságának okai:

  • Nem történt meg az átállás a hagyományos oktatási módokról az online tanulás irányába. Sem az oktatók, sem a lakosság terén.
  • Sok munkáltató még mindig alacsonyabb értékűnek tekinti az e-larninges formában szerzett diplomát.
  • Az e-learninges oktatásnak nincs presztízse a professzorok között.
  • Nincs elegendő online tananyag.

Várhatóan ez a folyamat megfordul a 2010 körül megindult Európai Uniós támogatások hatására, mivel az európai unió elkezdte támogatni az elektronikus jegyzetírásokat. Ennek következtében több 100 egyetemi óra anyaga készül el online tananyag formájában, és lesz elérhető ingyenes – mindenki számára elérhető- felületeken.            
(http://www.tankonyvtar.hu/hu )

Az alkalmankénti – egy-egy tárgy e-learninges oktatása- már elterjedtebb. Egy 2009-es kimutatás szerint56 300 kurzusban használnak e-learning oktatási formát évente. Ez jó alap a tapasztalatok megszerzésére.

A vizsgáztatás egyetlen intézmény kivételével mindenhol az egyetemi intézmény területén- személyes megjelenéssel történik. Az online vizsgáztatásra az állam ad lehetőséget, ennek engedélyezése helyi szinten történik: az egyetem/főiskola intézményi szabályzata határozza meg.

Az e-learning elterjedésére kedvezően hat az oktatási módszerekben történő nyitás Magyarországon. 2006-tól megjelent és elfogadottá vált az e-portfólió készítése, és szakdolgozattal egyenértékű megítélése. Az elmúlt 10 évben növekvő aktivitással rendeztek e-learninges konferenciákat. Az e-learning keretrendszereket kínáló szoftverek elérhetőek az intézmények számára. A kormány törekvései és a terjedő gyakorlatok az e-learninges oktatási forma gyors térhódítását jelzik Magyarországon:

„A helyettes államtitkár kifejtette, hogy digitális írástudás nélkül ma már nincs versenyképes tudás a munkaerőpiacon, a szakmunkásnak és a felsőfokú végzettségű munkaerőnek egyaránt szüksége van informatikai tudásra. Ez szorosan hozzátartozik a munkaerő versenyképességének és alkalmazkodó képességének a javulásához, elősegíti a pályaváltást vagy az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka, és ezzel összefüggésben az e-learning elterjedését is.”57



55 Komenczi Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben. Budapest, Nemzeti Felnőttképzési Intézet, 2006. p. 9.

56 Forgó Sándor: e-learning offline-ban…? In: 10. e-learning Fórum, 2009.

57 Egymillióval kell csökkenteni a digitális írástudatlanok számát. In: Információs Társadalom Parlamentje konferencia, 2012. június 7-8.           
[online] <http://infoter.eu/cikk/egymillioval_kell_csokkenteni_a_digitalis_irastudatlanok_szamat >