Skip navigation

4.2.3 A közoktatásra vonatkozó stratégia

Az egyik –vitathatatlanul elszánt, és következetes terv- a köz- és felsőoktatási intézmények sávszélességének, és infrastruktúrájának fejlesztése.

  • „a köznevelési intézmények informatikai infrastruktúra fejlesztése lehetőséget teremt a fiatalok IKT készségeinek fejlesztésében, munkaerő-piaci pozícióik erősítésében”48

A második az oktatásban dolgozó személyek IKT kompetenciaszintjének fejlesztésére vonatkozó akciók és elképzelések:

  • „A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók (pedagógusok, felsőoktatásban dolgozó oktatók) körében az alap- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátításának támogatása, valamint speciális infokommunikációs módszertani ismereteket nyújtó képzési programok indítása”49

Harmadik a szolgáltatások növelésére vonatkozó stratégia:

  • „folytatódjon a hazai oktatási célú hálózatok, és az azokra épülő szolgáltatások, korszerű európai fejlesztési irányvonalaknak megfelelő fejlesztése, folytatódjon a köznevelési informatikai szolgáltatások felzárkózása a felsőoktatási informatika színvonalára”50

A legkevésbé megfogható az intézmények oktatási tevékenységének fejlesztése, megítélésének növelése:

  • „Az infokommunikációs oktatás felülvizsgálata és újrapozícionálása”51
  • „Az informatika tantárgy, a digitális műveltség megerősítése a köznevelés új tartalmi szabályozóiban, az IKT vonzóvá tétele a diákok számára különös tekintettel a fiatal lányok megszólítására”52
  • „Szakemberhiány hosszabb távú csökkentése érdekében fontos cél a felsőoktatási férőhelyek bővítése, a képzésre jelentkezők motiválása (pl. ösztöndíjak), a képzés színvonalának emelése és az IKT ágazat igényeivel való összhang biztosítása, különös tekintettel a szoftverfejlesztéssel, illetve az infrastruktúrával foglalkozó szakmérnökök optimális arányának biztosítására. Az informatikus utánpótlás biztosítása érdekében is fontos az alap- és középfokú oktatásban az informatikai képzés színvonalának emelése (a felsőfokú IT-képzésekre jelentkezők motiválásának, számának és felkészültségének növelése érdekében).”53
  • „Fontos a jól képzett és tapasztalt munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésével, valamint a szak- és a felnőttképzés erősítésével.”54

Az elképzelés alapvetően tartalmazza a legfontosabb szerepeket. A kérdés, mint mindig, hogy hogyan történik a megvalósítás!

A stratégia (túl?)nagy szerepet szán az integrált közösségi tereknek. Érezhetően a kormány a lakosság digitális írástudásának megváltoztatását a kulturális és közösségei intézményektől várja, és kisebb mértékben a közoktatás intézményeitől. Ha sikerül megvalósítani ezt az elképzelést úgy, hogy a közoktatási intézmények közelebb kerüljenek a kulturális-, közösségi terekhez, és sikerül visszahozni a könyvtárak, művelődési házak és az iskola 80-as évekig jellemző szoros kapcsolatát, akkor nemcsak a társadalom lesz a nyertese a folyamatnak!

A felsőoktatási képzésekben pedig fel kell mérni a piac szereplőinek elvárásait −beleértve a kulturális és állami intézmények szakember szükségletét is− és újra kell gondolni a felsőoktatási informatika „zárt” világát! A világ az IT képzésektől az IKT kompetenciák felé fordul, és ennek meg kell jelennie a képzéskínálatban is, természetesen nem helyettesítve/felváltva az eddig jól működő informatika képzéseket, hanem kiegészítve azokat.

Olvassa el a magyar kormány Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020-ját, és gondolja végig egyetért-e a fenti megállapításokkal! (Elérhetősége: http://www.kormany.hu/)



48 lásd előző p.64.

49 lásd előző p.94.

50 lásd előző p. 75.

51 lásd előző p. 94.

52 lásd előző p. 96.

53 lásd előző p. 77.

54 lásd előző p. 96.