Skip navigation

4.2.2 Magyarország Infokommunikációs stratégiája 2014–2020-ig

Az iparkamara 2013-ban azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Program kerüljön megvalósításra, melynek első és legfontosabb pontja: jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása.

Az előzmények után mindenki nagy reményeket támasztott a 2013-ban társadalmi vitára bocsájtott, majd 2014. elején meg is jelent Magyarország Nemzeti infokommunikációs stratégiájával szemben, ami a fejlesztés alapja lehet, hiszen 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan tűzi ki Magyarország IKT fejlesztési ütemtervét.

A célkitűzések közt találkozunk olyan elvárásokkal, hogy a

  • „A felnőtt lakosság legalább 75%-a váljon rendszeres internethasználóvá
  • A felnőtt lakosság 50%-a vásároljon online
  • A felnőtt lakosság 50%-a használjon e-kormányzati szolgáltatásokat”44

A célkitűzésekhez kapcsolódva azonban nem találjuk meg az közoktatás, a közoktatási intézményekben folyó fejlesztés hangsúlyozását, valamint a gyerekek IKT kompetencia szintjének fejlesztésére vonatkozó elszántságot.

A stratégia alappillére az IKT szektorra vonatkozó fejlesztések fokozása, mint a legfontosabb kulcs, hogy „enyhítse a gazdasági visszaesés okozta károkat mind a mikro-, mind a makrogazdaság szintjén. A különböző tanulmányok makrogazdasági értelemben öt nagy területen azonosították az IKT közvetlen és közvetett hatását:

  1. hozzájárulás a gazdasági növekedéshez
  2. hozzájárulás a termelékenység növekedéséhez
  3. hozzájárulás a foglalkoztatottság növekedéséhez
  4. fogyasztói hozzáadott érték létrehozása
  5. vállalkozások hatékonyságának növekedése, a közigazgatási és közszolgáltatási folyamatok javulása”45

A stratégia pozitívuma, hogy az IKT szektor fejlesztése alatt az iskolai intézmények infrastruktúráját is fejleszteni szeretnék. Ez a lépcsőfok elengedhetetlen. Az IKT eszközök oktatásban történő használatára nemcsak a 2012-es felmérés világított rá. Az Europen Schoolnet már 2006-ban is végzett felmérést az OECD országaiban az ICT hatásairól az oktatásban, és arra a megállapításra jutott, hogy „pozitív korreláció mutatható ki az IKT-használat mennyisége és matematikában elért PISA eredmények között.” A felmérés azt is megállapította, hogy az „IKT-eszközökkel jobban ellátott iskolák teljesítménye magasabb, mint kevésbé felszerelt társaiké. A 16 évesek körében végzett vizsgálatok szerint pedig azok a tanulók, akiknek az osztályteremben szélessávú kapcsolat állt rendelkezésére, rendszerint jobb eredményeket értek el az országos tanulói felméréseken.”46

A felmérés érezhetően hatással volt a magyar kormány IKT stratégiájára is, és 2020-ig elérendő célértékként megjelölésre került, hogy „a közoktatásban kerüljön sor az infokommunikációs oktatás újragondolására, mind az informatika, mint tantárgy esetében, mind pedig az info­kommunikáció, mint szemléletmód, a tanulást segítő értékes kiegészítő eszköz tekintetében.”47 A stratégiában három pillére lehet bontani a közoktatásról való gondolkodást/gondoskodást.



45 lásd előző p.13.

46 BALANSKAT, Anja; BLAMIRE, Roger; KEFALA, Stella. The ICT impact report. European Schoolnet, 2006. <online>         
< http://colccti.colfinder.org/sites/default/files/ict_impact_report_0.pdf > p.3.

47 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. <online>             
< http://www.kormany.hu/ > p.72.