Skip navigation

4.2.1 Infokommunikációs helyzetkép Magyarországról

Magyarország gazdasági mutatói biztatóak az infokommunikációs szakma jövőjét illetően, de komoly kihívás, hogy megfelelő humán erőforrást is biztosítson hozzá az ország. Magyarországon és az Európai Unióban is hatalmas igény van IKT kompetenciákkal és mély szaktudással rendelkező szakemberekre.

Ha az ország 2012-es GDP változását megtekintjük, jól látható, hogy a nemzetgazdasági ágak mindegyikének teljesítménye romlott, vagy változatlan a korábbi évhez képest, az egyetlen részterület mely növelte a GDP értékét: az információ, kommunikáció területe. Kiemelendő, hogy az elemzés alapjául szolgáló értékeket állami támogatások nélkül érte el.36

2. ábra: GDP változás Magyarországon 2012. I. félévében37
2. ábra: GDP változás Magyarországon 2012. I. félévében37



Ez az érték hosszú távon is stabil 2001-től 2008-ig a gazdasági fejlődésének 25%-t biztosította az IKT szektor.

3. ábra: A hazai GDP és az IKT szektor növekedése 2001–2008 között, és az IKT szektor részesedése a GDP növekedésében38
3. ábra: A hazai GDP és az IKT szektor növekedése 2001–2008 között, és az IKT szektor részesedése a GDP növekedésében38



Keresse fel a Központi Statisztikai Hivatal oldalát, és nézze meg hogyan alakult a GDP 2012 óta!

„A 21. századi versenyképességének fontos tényezője a digitális gazdaság fejlődése, jelenleg is látszik, hogy az infokommunikációs nemzetgazdasági ágazat, dacára az általános recessziónak jelentős mértékben tudott növekedni, emellett a beruházási potenciál is ezen a területen a legnagyobb. A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többsége magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozás, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az országot”39

Nemcsak a 2012-es adatok kimagaslóak, az infokommunikációs szektor mind gazdasági, mind társadalmi értelemben jelentős szerepet játszik Magyarországon. A Magyar Kormány adatai szerint „Az IKT-ipar a magyar GDP mintegy 12%-át adja, az ebben az iparágban foglalkoztatottak száma pedig az OECD országok többségével összevetve is kiemelkedően magas.”40 Azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2014-től 2020-ig tartó Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában a leszakadás veszélyére hívja fel a figyelmet: „Az ágazat további lendületes fejlődését fékező tényezők lebontását célzó, jól átgondolt és precízen megvalósított lépések nélkül Magyarország nem lesz képes kiaknázni az IKT szektorban rejlő potenciált, és félő, hogy lemarad az európai országok közötti már ma is rendkívül intenzív versenyben.”41

Az IKT szektor magyarországi fejlesztésének akciótervét Varga Mihály, a magyar gazdasági miniszter úgy fogalmazza meg, hogy „Olyan szektorspecifikus intézkedéseket javaslunk, amelyek alapvetően a mikrogazdasági versenyképességre fókuszálnak."42 A komplett program a tudásgazdaság fejlesztésére irányul, magába foglalva a

  1. a humán erőforrás fejlesztést,
  2. a továbbképzés-átképzés támogatását, valamint
  3. a beruházás-ösztönzést célként kitűző programokat.

A fejlődést szolgáló intézkedésekre szükség is van, hiszen Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alapvető IKT ismeretekkel sem. Az Iparkamara jelentése szerint „197 milliárd forint GDP-kiesést (0,74%) jelent évente Magyarország számára”43 az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitálisan írástudók arányát tekintve.



36 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Hírközlési, Informatika osztályának állásfoglalása. – In: Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara Hírközlési és informatikai Osztálya, 2013. március. <online> < http://it.bkik.hu/hir/36-Kamarai-javaslat-onallo-Infokommunikacios-OP-magvalositasarol >

37 lásd előző

38 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Az infokommunikációs technológiák (ikt) szektor iparpolitikai akcióterve. 2009. [online] [2014.10.06]   
<http://ivsz.hu/hu/~/media/OldResources/Files/i/IKT_Akcioterv >

39 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. <online> < http://www.kormany.hu/>

40 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály: Augusztus végéig véleményezhető a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia. <online>       
< http://www.kormany.hu/ >

41 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. <online> < http://www.kormany.hu/ >

42 Kormányzati akcióterv az ikt-szektor támogatására. – In: Prim Hírek. 2009.november 9. <online> <http://hirek.prim.hu/cikk/75453/ >

43 lásd előző