Skip navigation

12. ÖSSZEFOGLALÁS

A Világbank adatai szerint a világ vagyonának közel 2/3-a tudástőke, amely megszerzése az információs túlterhelés (information overload) világában stratégiai jelentőségű. A Kaliforniai Egyetem kutatói által készített „Fogyasztói információ-mérés” (Measuring Consumer Information) című tanulmány szerint egy átlagos amerikai napi 12 órán át fogyaszt információkat: 100 500 szót, és digitális értelemben 34 gigabyte-nyi információt fogad be. A médiafogyasztással töltött időnk 23 százalékát a mobiltelefonnal történő tartalomfogyasztás tölti ki. Manapság a Maslow piramis újragondolását is felvettették, hiszen az újmédia tanulási környezetében a WiFi, alapvető szükségletnek minősül.

Az oktatás ebben a rendszerben egy nagyon hatékonyan működő médiavállalkozásként is felfogható, hiszen minden szempontból kihasználja az technológiai lehetőségeket, például az internetet: hirdetések, eladások (Amazon tankönyvek és eszközök), multimédia (iTunes az alkalmazások és videók), a kommunikáció (a Facebook és a Twitter a branding és toborzás), információk (a Google, Wikipedia), és videómegosztó portálok (YouTube, TED). A digitális oktatás (digital education) világ egyik legnagyobb iparága, a maga hét trilliárd dolláros forgalmával, amely 570-szer nagyobb mint az online hirdetési piac egésze és hétszer nagyobb a teljes mobiliparnál. A digitális oktatási tartalmak 2010-ben 1,5 százalékos árbevételt hoztak a piacon, míg elemzők szerint 2016-ban ez az arány a 35 százalék lesz.

A tanárképzésnek komoly hangsúlyt kell fordítania a pedagógusjelöltek felkészítésére, hogy megfeleljenek a digitális világ kihívásainak.

Zárásul tekintsük meg az UNESCO elgondolását a jövő oktatására vonatkozóan!

https://www.youtube.com/watch?v=2XjRbotplg4&list=PLEcj-NxGCjMlbJnGZSpcYWo34Di6mBmys&index=17