Skip navigation

1.2 A DIGITÁLIS NEMZEDÉK, NETGENERÁCIÓ HELYZETE NAPJAINKBAN

Korunk információkörnyezetének jellemző felülete a (televízió)kép­ernyő és a (számítógép)monitor, amelyek az elsődleges információforrások, és vizuálisan értelmezhető szimbólumokat és ikonokat közvetítenek.1

A képernyő előtt töltött idő során számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy növekszik a termelt és a fogyasztott információk mennyisége, amely következtében információs túlterhelésnek vagyunk naponta kitéve. Percenként2 217 új felhasználóhoz jut el a mobilinternet lehetősége, a Google több mint kétmillió keresőkérdést kap hatvan másodperc alatt, 27778 új poszt születik a Tumblr blogfelületen, a Twitter felhasználók több mint százezer tweet-et tesznek közzé ennyi idő alatt, a Facebook felhasználók 684 478 tartalmat osztanak meg. A Kaliforniai Egyetem kutatói által készített „Fogyasztói információ-mérés” (Measuring Consumer Information)3 című tanulmány szerint egy átlagos amerikai napi 12 órán át fogyaszt információkat. Ezalatt 100 500 szót, és digitális értelemben 34 gigabyte-nyi információt fogad be. A médiafogyasztással töltött időnk 23 százalékát máris a mobiltelefonnal történő tartalomfogyasztás tölti ki. Felmerülhet a kérdés, hogy az így kapott információk hány százaléka releváns, és vajon a felhasználókhoz eljutott információkat hogyan tudják tudatosan és kritikusan szűrni.

„A tanulóink radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték.” – állapítja meg Marc Prensky4 és egyben arra is figyelmeztet, hogy a rohamos technikai fejlődéshez a különböző generációk máshogyan viszonyulnak, a felzárkózás menete is eltérő. A web-generáció, internet-generáció vagy Google-generáció kifejezések 1981-ből származnak és a modern információs környezet letéteményeseit jellemezték velük.

1. ábra: A mai generációra jellemző és elvárt jártasságok5
1. ábra: A mai generációra jellemző és elvárt jártasságok5

Marshall McLuhan terminológiája szerint a tipográfiai ember a nyomtatott könyv, a forrás birtoklása a tudás birtoklását jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, „aki számára a tudást már nem az információ birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.”6

A mai tanulók tehát poszttipográfiai emberek? Hazánkban Fehér Péter és Hornyák Judit7 2010-ben a netgeneráció jellemzőit vizsgálva megállapította, hogy a netgeneráció kialakulása a hazai oktatásban még várat magára, ugyanis a tanulók még nincsenek azon ismeretek és kompetenciák birtokában, amelyek alapján Prensky és Tapscott netgenerációnak nevezi az adott korosztályt. Az erre való felkészítés, felzárkóztatás az oktatás feladata. Másképpen fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a digitális bennszülöttek nem feltétlenül rendelkeznek digitális kompetenciákkal, sőt a kutatások azt mutatják, hogy nagyon is távol áll egymástól e két dolog.

A Europen Schoolnet 2006-ban az OECD országokban végzett felmérést az ICT hatásairól az oktatásban, és arra a megállapításra jutott, hogy „pozitív korreláció mutatható ki az IKT-használat mennyisége és matematikában elért PISA eredmények között.” A felmérés azt is megállapította, hogy az „IKT-eszközökkel jobban ellátott iskolák teljesítménye magasabb, mint kevésbé felszerelt társaiké. A 16 évesek körében végzett vizsgálatok szerint pedig azok a tanulók, akiknek az osztályteremben szélessávú kapcsolat állt rendelkezésére, rendszerint jobb eredményeket értek el az országos tanulói felméréseken.”8

A European Schoolnet és a Liege Pszichologiai és Oktatási Egyetem közösen mérte az Európai oktatási intézmények IKT felszereltségének szintjét. A 2012. novemberében megjelenő Magyarországra vonatkoztatott A survey of schools: ICT in education című felmérés megdöbbentő eredménnyel állt elő: „az általános iskolák negyedik évfolyamán az intézmények 5,5%-a, nyolcadik évfolyamon 11%-a, a gimnáziumok 11. évfolyamán 17,8%, a szakiskolák és szakközépiskolák 22,5%-a rendelkezik számítógépes együttműködést és kommunikációt biztosító tanulási környezettel. Ez összességében azt jelenti, hogy a magyar diákok 11 százalékának van ilyen lehetősége, ami nem egyszerűen elmarad az Európai Unió 61 százalékos átlagától, de ezzel az adattal egyenesen az utolsó helyen állunk az EU-ban.”9 A felmérés adatainak tükrében megoldásra van szükség! Innovációt kell bevinni a magyar oktatási rendszer IKT eszközökre épülő oktatásába.

Magas fokú IKT ismeretekkel rendelkező szaktekintélyekre nemcsak országosan, de egész Európában szükség van. Világszintre kiterjedő munkaerőhiánnyal állunk szemben. Egész Európában hiány van IKT kompetenciákkal és mély szaktudással rendelkező szakemberekre!

  • Ausztriában égető szükség van IT-szakemberekre és a helyzet az előrejelzések alapján még súlyosabbá válhat. Évi 500-600 emberrel többre lenne szükség, 2009-ben az állások 47%-a betöltetlen maradt.10
  • A helyzet Németországban a legrosszabb, ahol a gazdasági válság kellős közepén is mintegy 20 ezer képzett IT állás vár betöltetlenül.11
  • Magyarországon sincs elég IT-szakember, a legtöbben nem elég képzettek, ráadásul az oktatási programok sem felelnek meg a piaci igényeknek (IDC felmérés, 2007.)

Európa számára égető kérdés a megfelelő, magas fokú tudással rendelkező IT munkaerő képzése. Találkozhatunk kétségbe esett megoldásokkal a helyzet javítására, ilyen például az ECDL és a hasonló tanfolyamok, mellyel növelni szeretnék a lakosság „eSkill” szintjét, de átütő sikert nem hozott a program.12 A teljes oktatási rendszert kell megreformálni, ha el akarjuk kerülni a teljes gazdasági lemaradást.

Tovább rontja a helyzetet, hogy Amerika már 2006-ban 58 ezer vízumot kínált IKT foglalkozási munkakörökben, azaz Európa és a világ más országainak IKT szakembereit lehalászva gerjeszti tovább a munkaerő problémát.

A 2010-es CEBIT-en –ami a világ legnagyobb nemzetközi számítástechnikai kiállítása- azt az előrejelzést adták, hogy:

  • 2015-re mintegy 384 ezer információ- és kommunikációtechnológiai szakember fog hiányozni a munkaerőpiacról
  • 2015-re az EU-ban meghirdetett állások csupán 10%-ánál nem kell informatikai ismeret

„Öt éven belül súlyos informatikai tudáshiány elé nézhetnek az európai országok, ha az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az IT fejlődési üteméhez” (MTI jelentés, 2010.)

Ennek hatására a magyar kormány célértékként jelöli meg, hogy 2020-ra „a közoktatásban kerüljön sor az infokommunikációs oktatás újragondolására, mind az informatika, mint tantárgy esetében, mind pedig az infokommunikáció, mint szemléletmód, a tanulást segítő értékes kiegészítő eszköz tekintetében.”13

Jelen tankönyvben összegyűjtöttük a tanári mesterséghez kapcsolódó azon IKT támogatási módszereket melyek várhatóan meghatározóak lesznek a következő évtizedben.



1 KOMENCZI Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest. p. 127

2 Információtermelődés percenként. Forrás: http://mashable.com/2012/06/22/data-created-every-minute/ (Utolsó hozzáférés: 2013. szeptember 08.)

3 Az információ forrása:   
http://media.mandiner.hu/cikk/20120917_pecsi_ferenc_informacios_tulterheles

4 Prensky (Utolsó hozzáférés: 2013. szeptember 08.)

5 GODWIN, Peter Parker Jo (ed.by) (2008, reprint 2009): Information literacy meets Library 2.0. Facet Publishing. 5.

6 Castells, Manuel (1996) The Rise of Network Society. Blackwell Publishers Inc., Cambridge. idézi GYENGE Zsolt (ante 2010): Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. Castells In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia. URL:            
http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis (Utolsó hozzáférés: 2013. szeptember 08.)

7 FEHÉR Péter- HORNYÁK Judit (2010): Mítosz vagy valóság? A netgeneráció jellemzői Magyarországon. Konferencia-előadás. VIII. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged. URL: http://www.scribd.com/doc/30167282/Netgeneration-in-Hungary-2010 (Utolsó hozzáférés: 2013. szeptember 08.)

8 BALANSKAT, Anja; BLAMIRE, Roger; KEFALA, Stella. The ICT impact report. European Schoolnet, 2006. <online>          < http://colccti.colfinder.org/sites/default/files/ict_impact_report_0.pdf > p.3.

9 Papós Tamás: Esélytelen diákok és 1 Mbit-es internet a magyar iskolákban. In: HVG online. 2013. oktober 23.[online] [2014.08.25]             
< http://hvg.hu/tudomany/20131003_informatika_oktatas_sulinet >

10 IT szakember hiány van Ausztriában. – In: Sg. Informatika és tudomány. 2009. október 29. <online> [2014.08.21]          
 <http://sg.hu/cikkek/70615/it-szakember-hiany-van-ausztriaban>

11 Informatikai tudáshiány elé néz Európa. – In: Hvg.hu, 2010. március 3. . <online>      [2014.08.21] <http://hvg.hu/tudomany/20100303_cebit_tudashiany>

12 Dobay Péter: A „Gazdaság-informatika” tantervek hazai gyakorlata és az EU keretrendszerei. „Business Information Systems” Curricula and the EU ICT Qualifications FRameworks. – In: IF2011 Konferencia kiadvány.<online>      < http://nodes.agr.unideb.hu/if2011/dokumentum/IF2011_CD_Kiadvany.pdf > p. 126.

13 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. <online>           
< http://www.kormany.hu/ > p.72.