Skip navigation

6.2.3. A diszlexia

Definíció A diszlexia olvasási zavart jelent. Meixner Ildikó meghatározása szerint „a diszlexia viszonyfogalom, a gyermekkel szembeni jogos elvárások, például a gyermek adottságai, az olvasás írás tanítására szánt idő és gyakorlási mennyiség valamint az eredmény, azaz az olvasási teljesítmény közötti diszharmónia.”136

Az olvasás súlyos zavarainak hátterében meghúzódó okokat vizsgálva sok kutató azt találta, hogy a diszlexiás gyermekeknél a nyelvi feldolgozó rendszer működési zavara áll fenn.(fonológiai deficit hipotézis) Rövidtávú emlékezeti a teljesítményük a beszédingerekre gyenge, valamint jellemző rájuk a hallási ingerek finom és gyors feldolgozásának zavara.137

A szakemberek fontosnak tartják ugyanakkor, hogy diszlexiások esetében, ne a hiányt hangsúlyozzuk, hiszen ezek a tanulók általában ép (vagy akár kiemelkedő) intellektusúak, ők is képesek olvasni, és tudnak tanulni is, csak másként. Erősségeik a holisztikus, egészleges látásmódjukban, problémamegoldó képességeikben, kreativitásukban rejlenek. Fontos, hogy az általuk preferált információfeldolgozási módszereket részesítsék előnyben a pedagógusok a tanítás során.138

A diszlexia tünetei akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor a gyermek az olvasástanulást elkezdi, majd az lesz megfigyelhető, hogy a társainál lényegesen lassabban halad, és az olvasástanítás kezdetén általánosan előforduló hibák sokáig fennmaradnak, nagyon sok hibával olvas. A második osztályos kor környéke, amikor a diszlexia diagnózisa nagy biztonsággal megállapítható, de diszlexia – veszélyeztetettségre utaló tünetek már az óvodáskorban is megfigyelhetők.

A diszlexia tünetei négy fő területen jelennek meg. Az olvasás – írás területén megemlíthető a nagyon meglassult olvasási tempó, a betűk összeolvasásának nehezítettsége, a gyakori és makacsul ismétlődő betűtévesztések, a betűk kihagyása és/vagy betoldása, valamint az olvasottak megértésének nehézségei. A súlyos diszlexiásoknál a hangos olvasás sokszor érthetetlen. A diszlexiás tanulóknál gyakran az olvasás technikai kivitelezése olyan erőfeszítést jelent, hogy az olvasottak értelmére már nem tudnak figyelni. Az olvasási tünetek mellett gyakran tapasztalunk hasonló jellegű, az írás, helyesírás területén megjelenő diszgráfiás tüneteket is. A beszéd területén megjelenő tünetek között gyakran előfordul a megkésett beszédfejlődés, elhúzódó beszédhibák, sok hang helytelen ejtése (diffúz pöszeség), szótalálási nehézségek, a szókincs hiányosságai, stb. Az egyéb képességterületeken gyakori tünetként jelenik meg a téri tájékozódás zavara, az iránytévesztés, esetleg kevert lateralitás, a ritmusérzék, vagy a hangok megkülönböztető képességének zavara. A diszlexiás tanulónál gyakran tapasztalhatunk sajátos magatartási tüneteket is. Gyakori, hogy a figyelme könnyen elterelődik, mozgékony, az olvasási feladatokban hamar elfárad. Ezek az elsődleges magatartási tünetek, amelyek általában együtt járnak a diszlexiával, és toleráns bánásmód, szakszerű megközelítés mellett más magatartási probléma kialakulása nem szükségszerű. A sorozatos sikertelenség hatására ugyanakkor másodlagos magatartási tünetként megjelenhet szorongás, vagy agresszív viselkedés, esetleg iskolakerülés, illetve kompenzatórikus tünetek is.139 Azért is van kiemelt jelentősége a szakszerű ellátásnak, mert ezzel megelőzhető, hogy a tanulási zavarra súlyos magatartási probléma is ráépüljön.

Kérjük, olvassa el az alábbi weblapon, http://www.diszlexia.info/mexinertezis.htm, hogy hogyan részletezi Meixner Ildikó, (aki a diszlexia terápiájának kidolgozásában úttörő szerepet játszott Magyarországon) a diszlexia tüneteit. Írjon egy példát, amikor hasonló tünetekkel találkozott valamelyik tanítványánál.

A felsőoktatásban  a diszlexia tünetei már mérsékeltebben jelentkezhetnek – főként ha a jó intellektusú hallgató más kiváló képességével sikeresen kompenzál, vagy ha megfelelő terápiában részesült. Valószínűsíthető azonban, hogy a korosztályhoz viszonyított gyengébb olvasási teljesítmény, lassúbb feladatvégzés, idegen szavak, idegen nyelv tanulásának nehézsége továbbra is megfigyelhető, és a hallgató/tanuló további támogatást igényel.140

Az „Association on Higher Education and Dysability” a tanulási zavarok klasszikus jeleit a felsőoktatási korosztálynál a következőképpen csoportosítja:

  • Lassú olvasási tempó, az olvasás sebességét nehezen tudja a szöveg bonyolultsági fokához igazítani
  • Az olvasottakat változó mértékben érti meg és jegyzi meg
  • Problémát jelent a lényegkiemelés
  • Új szavak, kifejezések nehezen épülnek be a szókészletbe
  • Nehézséget jelent számára, ha hosszú ideig kell olvasnia.141

A következő weboldalon egy önértékelő listát talál, amely segít felnőtteknél a diszlexia felismerésében. Érdemes saját magára vonatkozóan is kitölteni. http://www.diszlexia.info/diszfeln.htm Ha problémát érzékel, a diákjainál ezen a téren, forduljon segítségért a legközelebbi logopédiai szakrendeléshez.

A 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 5. bekezdés b és c pontja fogalmazza meg, hogy milyen előnyben részesítési követelmények142 vonatkoznak a diszlexiás és diszkalkuliás hallgatókra.

Kérjük, tekintse át a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 5. bekezdés b és c pontját, tájékozódjon a tanulási zavarral küzdő hallgatóknak adható előnyben részesítési lehetőségekről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600079.KOR



136 CSÉPE Valéria: A szóvakságtól a diszlexiáig. In MARTONNÉ TAMÁS Márta (szerk.): Fejlesztőpedagógia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002.

137 CSÉPE Valéria: A szóvakságtól a diszlexiáig. In MARTONNÉ TAMÁS Márta (szerk.): Fejlesztőpedagógia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002.

138 KONTRÁNÉ HEGYBÍRÓ Edit - DÓCZI-VÁMOS Gabriella – KÁLMOS Borbála: Diszlexiával angolul. Gyakorlati útmutató nyelvtanároknak. Akadémia Kiadó, Budapest. 2012.

139 MEIXNER Ildikó: Munkásságom tézis-szerű összefoglalása: http://www.diszlexia.info/mexinertezis.htm

140 TÁNCZOS Judit: Baj van a tanulással. Módszerek a tanulási zavarok korrigálásához. Pedellus tankönyvkiadó KFT, Debecen. 2006.

141 TÁNCZOS Judit: Baj van a tanulással. Módszerek a tanulási zavarok korrigálásához. Pedellus tankönyvkiadó KFT, Debecen. 2006

142 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.  http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600079.KOR