Skip navigation

6.2.2. A tanulási problémák csoportosítása, és jellemzőik

Az iskolai teljesítményzavarok kategorizálására különböző szempontokat alkalmaznak a szakemberek. Ilyenek lehetnek például a tantervi követelményekhez viszonyított elmaradás mértéke, az egyes képességek területén mutatkozó elmaradás, stb.

Az iskolai teljesítményben előforduló tanulási korlátok három súlyossági fokát különíti el, a szakirodalom: a tanulási nehézséget, a tanulási zavart és a tanulási akadályozottságot.126

A tanulási nehézség a legenyhébb tanulási problémának tekinthető, amely lassú haladást jelez, de differenciált fejlesztéssel, a szülők és a pedagógus rendszeres együttműködésével, kezelhető, külön gyógypedagógiai szakértelmet nem feltétlenül igényel. Gyakori, hogy az átlagosnál valamivel alacsonyabb intelligenciaszint mellett fordul elő.

A tanulási akadályozottság a tanulási problémák legsúlyosabb kategóriája, amely a tanulás minden területén generalizáltan, átfogóan és tartósan jelentkezik. Különösen jellemző a megismerő funkciók valamint a beszéd lassúbb fejlődése, a figyelem és a viselkedés problémái.  Ebben az esetben már hosszan tartó, rendszeres és intenzív gyógypedagógiai fejlesztésre és terápiára van szükség, a tanulási képesség szintjéhez igazodó tanulási módszerek folyamatos alkalmazására, a továbbtanulás általában speciális szakiskolákban történik.127 A tanulásban akadályozott tanulók számára külön iskolatípus is létezik, de ha integrált nevelésben vesznek részt, akkor is gyakran eltérő tanterv szerint tanulnak.

 „Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is fellehetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható..128

Önmagában a tanulási zavar nem jelenti az értelmi képességek sérülését, sőt nagyon sok esetben a tanulási zavar kiemelkedő képességekkel társul, mint ahogy a fejezet elején szereplő példákkal már szemléltettük. Társuló tünetként ugyanakkor a tanulási zavar megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibánál is. Ezekben az esetekben is (specifikus) tanulási zavarról beszélünk129 Gyarmathy Éva javasolja, hogy a tanulási zavarokkal küzdőket “másképpen tanulóknak” nevezzük inkább, mint bármely más a diszfunkciót hangsúlyozó címkét használjunk, mert a legtöbb esetben a tanulási zavar az információ feldolgozásának egy speciális módja, amely megfelelő ingerkörnyezet és oktatás esetén megelőzhető.130 „A tanulási zavar igen összetett probléma együttest takar. Fogalmát kizárólagosan azon ép értelmű, ép érzékszervű gyermekek esetében használjuk, akik az iskolai teljesítéshez szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt nem tudnak megfelelni a minimumelvárásoknak. Okai lehetnek genetikai és környezeti eredetűek egyaránt.”131

„Tanulási zavarnak, röviden összefoglalva, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Nem a gyerek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének - másikának fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskorra egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre.“132

Kérjük, tekintse meg az alábbi kisfilmet a tanulási zavarokról: https://www.youtube.com/watch?v=-uLt8C__bEw

 A tanulási zavart részképesség-zavarként is emlegeti a szakirodalom. Egy, vagy több területet is érinthet. A részképesség zavarokat a motorikus, percepciós, beszédbeli és kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitnek tekinthetjük, mely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel. A részképesség- struktúra tehát nem olyan komplex jelenség, mint az olvasás, írás vagy számolás, hanem ezeknek a képességeknek az alapjául szolgáló funkciók együttese

 „A speciális tanulási zavar olyan feltételezetten neurológiai eredetű krónikus állapot, mely szelektíven interferál a verbális/nonverbális képességek fejlődésével, integrációjával, és/vagy megnyilvánulásával. A speciális tanulási zavar különböző hátrányokat jelent, s eltérhet megnyilvánulási formáiban illetve súlyossági fokában. Ez az állapot az élet folyamán befolyásolhatja az önértékelést, a nevelést, a hivatást, a szocializációt és/vagy a mindennapi tevékenységeket.” (The Learning Disabilities Association of America, Idézi: Elksnin & Elksin, 2004)132

A tanulási zavarok körébe sorolhatók a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia jelenségei.133

A tanulási problémák oki háttere igen komplex, és feltételezhetően személyenként eltérő. A 6.2. sz. ábra134 azt szemlélteti, hogy a személyi és környezeti okok összefonódása révén általában több ok együttes jelenléte manifesztálódik végül is a tanulási problémában.

6.2.sz. ábra: A tanulási korlátozottságok okainak összefonódása.
6.2.sz. ábra: A tanulási korlátozottságok okainak összefonódása.



 



126 ENGLBRECHT, A. - WEIGERT, H. (1996): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest

127 ZSOLDOS MÁRTA szerk: Gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás – Oktatási Minisztérium, Budapest. 2006

128 SARKADY Kamilla - ZSOLDOS Márta. (1992/93) Koncepcionális kérdések a tanulási zavar körül. Magyar Pszichológiai Szemle, 1992/9, 3-4. szám, 259-270. oldal

129 SARKADY Kamilla - ZSOLDOS Márta. (1992/93) Koncepcionális kérdések a tanulási zavar körül. Magyar Pszichológiai Szemle, 1992/9, 3-4. szám, 259-270. oldal

130 GYARMATHY Éva: Tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása. Ph.D. disszertáció. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen. 1996

131 PINCZÉSNÉ dr. PALÁSTHY Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok. Pedellus Tankönyvkiadó, 2006.

132 GYARMATHY Éva (1998) Tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban. Új Pedagógiai Szemle, XLVIII. évf. 1998/10. 59-68.

133 HARMATINÉ OLAJOS TÍMEA: (2014) Kit zavar a tanulási zavar? Pedellus Kiadó, Debrecen

134 SELIKOVITZ Mark: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek Medicina Kiadó. Budapest. 1996

135 ENGLBRECHT, A. - WEIGERT, H.: Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1996.