Skip navigation

5.2.5. Beszéd fogyatékosság

A beszédfogyatékos gyermekek köre igen heterogén mind a tünetek előfordulását, jellegét, mind súlyosságát tekintve. A beszédfogyatékos vagy súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés centrális diszlália) és a beszédhibához csatlakozó és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat igénylő intenzív, komplex- az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó- nevelési környezetben valósulhat meg.

A beszédfogyatékosság és beszédhibák terápiájával a logopédia foglalkozik

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti és tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének problémáiban, a beszédészlelés – és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésben.110

Nem minden beszédhiba sorolható a beszédfogyatékosság kategóriájába. Szinte minden beszéd-rendelleneségnél különböző súlyossági fokokkal találkozhatunk.  A beszéd fogyatékosság diagnózisa esetében súlyos a szóbeli kifejezőképesség akadályozottsága.

A beszédfogyatékosság diagnózisának felállítása a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ hatáskörébe tartozik.

A szakértői bizottság elérhetőségét a következő linken találja meg. http://www.oktatastudakozo.hu/index.php?main=description&hid=290

 

A beszéd-rendellenességek csoportosítása:

  • A hangadás rendellenessége –diszfónia
  • A beszéd és nyelvi fejlődés zavara –megkésett beszédfejlődés, diszfázia, beszédészlelési és beszédértési zavar
  • Az artikuláció zavara – Pöszeség (diszlália), orrhangzós beszéd – (dizartria)
  • A beszédfolyamatosság zavarai – dadogás, hadarás
  • Az olvasás és írásteljesítmény zavarai- diszlexia, diszgráfia
  • A kialakult beszéd zavarai – mutizmus, afázia vagy ezek halmozott előfordulása

 

Kérjük, a következő weboldalon olvassa el a fent felsorolt beszédhibák főbb jellemzőit és okait. http://www.beszed.hu/beszedhibak   Készítsen jegyzetet róluk.

 

„A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés; megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ez jelenthet dadogást. Szakemberhez kell fordulni annak megakadályozására, hogy a beszédzavar állandósuljon és nehezítse az életet. Segítség nélkül a beszédzavar egyre súlyosabbá és maradandóvá válik, a megoldás pedig egyre nehezebbé.

A nem kezelt beszédhibák megzavarják az olvasás és írás, a számolás tanulását is, ám ezen túl nehezítik a barátságok, társas kapcsolatok kialakulását. A beszédhibás fiatal szégyelli fogyatékosságát, a kommunikáció zavarát, inkább nem jár társaságba, gátlásossá, visszahúzódóvá válik. A felnőttkorra megmaradó rendellenes beszéd nehezítheti a pályaválasztást, a továbbtanulást a nyelvtanulást, az elhelyezkedést, de még a családalapítást is. Leggyakrabban előforduló beszédhibák a beszédritmus és kiejtési zavarok”.111

A beszédhibák javítása a logopédusok feladata. Magyarországon szinte minden városban elérhető már a logopédiai kezelés.

Kérjük, keresse meg a következő honlapon egy logopédus elérhetőségét a lakóhelyéhez közel. http://logopedia.lap.hu/

Kérjük, tekintsen meg egy kisfilmet a pöszeség logopédiai kezeléséről. https://www.youtube.com/watch?v=DO8VTL5gFKs

 



110 JENEI Andrea: nkluzív nevelés - Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez: SuliNova, Budapest

111 Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban. Tájékoztató. Oktatási és Kulturális Minisztérium. Budapest. 2009. oldal. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/felsoo_fogytaj_090213.pdf