Skip navigation

3.2.2. Az integrált nevelés – oktatás fajtái:

A lokális vagy fizikai integráció: az együttnevelés legegyszerűbb változata. Ilyenkor csak az épület közös, a gyermekek között gyakorlatilag nincs kapcsolat.

A szociális integráció során a többségi intézményben elhelyezett fogyatékos csoportot tudatosan egyesítik a kortársközösséggel az iskolában a tanórán kívüli időben.

A funkcionális integráció az integráció legmagasabb szintje. Ebben az esetben az iskolai tanórákon együtt tanulnak a sajátos nevelési igényű gyermekek is a többségi társaikkal. A funkcionális integráció egyszerűbb foka a részleges integráció, amikor csak az idő egy részében, egyes tantárgyak foglalkozásain vesz részt az adott gyermek vagy gyermekcsoport a többiekkel. A teljes integráció tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi óvodában vagy iskolában, a többi tanulóval egy közösségben tölti.39

Az integráció előnyei között leggyakrabban a pozitív személyi változások említhetők, amelyek a sajátos nevelési igényű tanuló énképének erősödését, az önbizalom és a tolerancia növekedését eredményezhetik. Ép társak között megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik a tanulót. Fejlődik az alkalmazkodó képessége, szocializációja magasabb szintet ér el. Az ép diák személyiségébe pedig beépül a másság tapasztalata, kialakulnak morális értékei (empátia, segítőkészség, tolerancia). Fejlődik az alkalmazkodóképessége. Saját egészsége, épsége felértékelődik, elfogadóvá válik. Önismerete, önértékelése erősödik. Az ép gyermektársakkal való együtt nevelkedés pedig jelentősen elősegíti a felnőtt kori társadalmi beilleszkedést. A felsőoktatásban való továbbtanulást, beilleszkedést, és sikeres helytállást nagyban elősegítheti, ha a hallgató már a közoktatás különböző szintjein is integrált oktatásban vett részt.

Az inkluzív szemlélet általánosabb megjelenését elősegítheti, hogy a tanárjelöltek képzésében már megjelenik a tanítás folyamatának differenciált szervezése, a differenciálás módszertana, az individualizáció fokozott érvényesítése.40

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése az iskola, a szakértői bizottságok, a gyógypedagógus a fejlesztő pedagógus és a szaktanárok kölcsönös együttműködése, team munkája révén valósulhat meg eredményesen.

Kérjük, tekintse meg az alábbi videót, amely egy szakképző iskola példáján keresztül mutatja be, hogy hogyan lehet a gyakorlatban is sikeresen megvalósítani az inkluzív nevelést.

 

ž Példa –1. sz: Videó – A Martin János Szakképző Iskolai integrációs törekvései

 



39 CSÁNYI Yvonne – KERESZTY Zsuzsa: (2009): Inklúziós tanterv és útmutató a Magyarországi pedagógusképzés számára. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Budapest.

40 NAHALKA István: Az integrált nevelés pedagógiai alapjai. [online: http://www.nefmi.gov.hu/eszmecsere/Nahalka.htm , letöltés ideje: 2014. szept. 30.] <