Skip navigation

3.2.1. Szegregáció - integráció – inklúzió:

A szegregáció24 latin kifejezés. Jelentései: 1. tud elválasztás, elkülönítés 2. szétválás, hasadás 3. elkülönülés. A társadalmi életben ez leginkább negatív jelentéssel bíró fogalom, mert az elkülönítés gyakran diszkriminácóval is jár.

A szegregáció jelentése: A szociális, kulturális vagy biológiai determináltságú, egyéni különbségekkel rendelkező gyermekeknek, tanulóknak a többségi gyermekektől, tanulóktól elkülönítetten, külön intézményben vagy csoportban, illetve osztálykeretben biztosított neveléseoktatása.25

Faji alapon történő szegregáció volt például az Amerikai Egyesült Államokban a fehérek és feketék elkülönítése. Nemek szerinti szegregációról beszélhettünk, amikor külön működtetett a társadalom fiú és leány intézményeket.

A szegregált intézmények kialakulása a gyógypedagógia tudományának fejlődéstörténetéhez hozzá tartozik, és valószínűleg elősegítette a gyógypedagógia tudományának fejlődését. Az első ilyen intézményt 1770-ben Párizsban hozták létre, a siketek számára. Hazánkban 1802. augusztus 15.-én nyitotta meg kapuit az első különnevelő gyógypedagógiai iskola, a „Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.”26 Ezt követően sorra alakultak külön iskolák a különböző fogyatékossági típusok számára: (1825 – Pozsony – vakok, 1875 – értelmi fogyatékosok – Budapest, 1891 – Arad – beszédsérültek, 1903 – Budapest – testi és mozgásfogyatékosok)27 Hosszú ideig a fogyatékos gyerekek többi gyerektől elkülönített nevelését jó megoldásnak tartották. A szegregált iskolákat nem hátrányt fokozó, hanem hátrányt megszüntető céllal hozták létre. Létrehozásuknak a többségi iskola befogadó és megtartó képességének hiánya volt és maradt az oka, és ez a helyzet immár több mint egy évszázada fennáll.28 Az integrációs mozgalom egyik hajtóerejét a szülők képezik világszerte, hiszen az elkülönített intézményekben való nevelés gyakran azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő gyermeknek már nagyon fiatalon a családjától távol kell kerülnie. Európában a 60-as évek végén, a skandináv országokban tűntek fel először az integrációs törekvések.29 Magyarországon a 80-as években még sokan megkérdőjelezték az integráció létjogosultságát. A rendszerváltástól kezdve azonban hazánkban is fokozatosan erősödik az a szemlélet, amely a fogyatékos gyerekeknek a többi gyerekkel történő együttnevelését tartja a kívánatosnak, így mára már a szakmai közvélemény is többnyire elfogadja ezt az oktatási formát is. „Az alapkérdés ezért ma azt, hogy a gyógypedagógiai iskola miközben esélyt teremt, másrészt szegregált jellege miatt milyen esélyektől foszt meg, és hogy a többségi iskolában az előnyök és hátrányok mérlege jelenleg hogyan alakul.”30

A jogszabályi változások, köztük a 80-as évektől többszörös változáson átesett, közoktatási – köznevelési törvénykezés, valamint az „1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról”31 mozdította el az EU-konformitás felé a hazai jogi szabályozás rendszerét.  Hangsúlyt kapott az a nézet, hogy a fogyatékossággal élő személy az épekhez hasonló lehetőségek felhasználásával vehessen részt a társadalmi együttélésben”.32

Kérjük, tekintse meg a következő weblapon, hogy az „1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról” milyen jogokat deklarál a fogyatékos személyek számára. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV

 

A gyermekek jogainak és a fogyatékos személyek jogainak elismerése és törvényi deklarálása nagymértékben hozzájárult a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének javulásához, és nagyobb mértékű részvételéhez a társadalmi aktivitásban. Az integrált – inkluzív nevelés egyre inkább megvalósul a közoktatásban is, és a felsőoktatásban is.

Az integráció: Különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedése, beolvadása, egységesülése”33. „..a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beillesztésére vonatkozik.34

Az egyszerű fogadás (integráció) ”szót használjuk a sajátos nevelési igényű, a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók együttnevelésének (együttes nevelésének) kifejezésére egyaránt. A tanítás-tanulás folyamatában, annak pedagógiai eszközrendszerében mindegyik megközelítésben mást-mást jelent. A HHH integráció a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését hivatott biztosítani a közoktatási rendszerben szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az esélyt a társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő hozzáféréssel a társadalmi életben való egyenlő részvétellel.35

Tágabb értelemben az integráció, az akadályozott emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokban. A hangsúly az interakción van. Az integráció nem csupán együttlétet jelent, hanem együttes tevékenykedéseket, (pl. közös játék, tanulás, munka) amely a befogadó és a befogadott részéről egyaránt alkalmazkodást igényel.

„Az oktatási integráció a minden egyes tanuló számára hatékony intézmény komplex filozófiája. Olyan új iskolakultúra megteremtését irányozza elő, amely megváltozott tanári személyiséget és új pedagógusi szerepet követel meg. Másfajta kommunikációt kíván meg a diákokkal, szülőkkel, iskolahasználókkal; nyitottság szükségeltetik a folyamatos továbbképzésre, a saját pedagógiai tevékenység állandó analízisére. Pedagógiai oldalról az integráció jelentése: minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül, egymással kooperálva, a mindenkori fejlettségi szintjén, kompetenciáihoz és hozott kulturális értékeihez alkalmazkodva, individuális adottságainak megfelelő fejlesztésben részesüljön”.36

Egyszerű integráció esetében gyakran anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy „ne lógjon ki”, hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást igényel tőle.

A befogadás (inklúzió) az integráció magasabb szintjét jelenti. „Az inkluzív nevelés alapvető intézményi szemlélet, mely a gyermekek, tanulók egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban, mely biztosítja a hatékonyság, eredményesség és méltányosság hármas egységének megvalósulását.37 A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Az inkluzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül. Az elfogadó gyakorlatban a módszer, az óravezetés nem hagyományos, jellemző a differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiai gyakorlat.38

A pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése az integrált nevelés és oktatás erősödése anélkül, hogy az elkülönített oktatás és nevelhetőség megszűnne.

Példa

3.1. kép: Szakmai képzés az integrációt megvalósító szakképző iskolában
3.1. kép: Szakmai képzés az integrációt megvalósító szakképző iskolában
 3.2. kép: Gyógynövénytermesztő integrált szakképzés
3.2. kép: Gyógynövénytermesztő integrált szakképzés



24 BAKOS FERENC: Idegen szavak és kifejezések kézi szótára, 729. old. Akadémiai Kiadó Bp. 1977.

25 FÜLÖP Istvánné Útmutató az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéshez, az IPR bevezetéséhez. http://new.mako.hu/letoltesek/dokumentumok/pepo_IPR_utmutato.pdf

26 CHÁZÁR András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon honlapja: http://www.chazar.hu/tortenetunk/iskola_tortenete.htm

27 CSÁNYI Yvonne – KERESZTY Zsuzsa: (2009): Inklúziós tanterv és útmutató a Magyarországi pedagógusképzés számára. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Budapest.

28 ILLYÉS Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In: Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE-BGGYFK. Budapest. p.15-38.

29 CSÁNYI Yvonne – KERESZTY Zsuzsa (2009): Inklúziós tanterv és útmutató a Magyarországi pedagógusképzés számára. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Budapest.

30 ILLYÉS Sándor.: Másság és emberi minőség. Új Pedagógiai Szemle. 1999/1. 49. 3-10 p.

31 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV

32 GEREBEN Ferencné: (2008). Gyógypedagógia a változó világban. in: Gyógypedagógiai Szemle, XXXVI. évfolyam, 3. szám.

33 O. NAGY Gábor – JUHÁSZ József szerk. Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Akadémia Kiadó. Budapest. 1985, 596.

34 ILLYÉS Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek Budapest 2000. 379. old.

35 FÜLÖP Istvánné Útmutató az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéshez, az IPR bevezetéséhez. http://new.mako.hu/letoltesek/dokumentumok/pepo_IPR_utmutato.pdf

36 FÜLÖP Istvánné Útmutató az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéshez, az IPR bevezetéséhez. http://new.mako.hu/letoltesek/dokumentumok/pepo_IPR_utmutato.pdf

37 FÜLÖP Istvánné Útmutató az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéshez, az IPR bevezetéséhez. http://new.mako.hu/letoltesek/dokumentumok/pepo_IPR_utmutato.pdf

38 CSÁNYI Yvonne – KERESZTY Zsuzsa: (2009): Inklúziós tanterv és útmutató a Magyarországi pedagógusképzés számára. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Budapest.