Skip navigation

7.2.1 Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés

A diagnosztikus, helyzetfeltáró értékelés kezdetben a tanterv értékelését jelentette. Az 1970-es években alakult ki a diagnosztikus értékelés meghatározásának szűkebb értelmezése, amely az iskolában zajló folyamatokra és a tanulók diagnosztizálására – személyiség-összetevők, tudásterültek – irányult.

„A diagnosztikus értékelés az előzetes tudás és a tanulási alkalmasság megállapítása abból a célból, hogy a következő folyamat irányításához a szükséges döntéseket meg lehessen hozni.”[10]

A diagnosztikus értékelés eredménye olyan információk együttese, amely meghatározza a tartalom, a módszerek, az eszközök, a szervezési módok és formák megválasztását.

A pedagógiai értékelés kutatói hangsúlyozzák, hogy a diagnosztikus, fejlesztő értékelést nemcsak a folyamat elején lehet alkalmazni, hanem bármely pontján.

A tanév elejei diagnosztikus értékelés:

  • A tanuló jelzést kap arról, hogy mely területen, milyen szintű és mértékű elmaradása van a követelményhez ás a tanulótársaihoz viszonyítva.
  • A pedagógus megszervezheti az oktatási folyamatot, kijelölheti a tanuló vagy a tanulócsoport számára a tartalmi elemeket, a programokat, a módszereket és az eszközöket.
  • A célrendszerre vonatkoztatva megállapítható, hogy reálisak-e a követelmények.

A tanév közbeni diagnosztikus értékelés:

  • A tanuló információt kap arról, hogy a tanév eltelt időszaka alatt mennyit és hogyan fejlődött a tudása, milyen témakörökben, témákban maradt el a követelményektől vagy társaitól. Ezen ismeretek alapján változtathat tanulási stílusán, módszerein, választhatja meg a tanórán kívüli szervezeti formákat.
  • A pedagógus változtathat a tanítási stratégiáin, módszerein.
  • A célrendszerre vonatkozóan információt nyújt a követelmények teljesíthetőségéről.

A tanévvégi diagnosztikus értékelés:

  • A tanuló visszajelzést kap a tanév alatt elért eredményekről, a témaköröket, a témákat, milyen szinten sajátította el, miben maradt le a követelményektől. A szummatív értékelésnél sokkal részletesebb, tárgy- és tényszerűbb.
  • A pedagógus mérlegelheti, hogy a tantárgy egyes témaköreit, témáit milyen szinten sikerült megtanítani.
  • Információt nyújt a tantervfejlesztők számára.

 

5.	Táblázat: A diagnosztikus értékelés funkciója a  pedagógiai folyamatban
5. Táblázat: A diagnosztikus értékelés funkciója a pedagógiai folyamatban



[10] LAPPINTS Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002. 277.o.