Skip navigation

6.2.3 Országos Kompetenciamérés

Mi a kompetenciamérés?

Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást méri fel.

Az Országos kompetenciamérések története

A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.

A 2001-es évben 5. és 9. évfolyamon indult a felmérés és ősszel zajlott, a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés területei nem változtak.

Milyen mérési adatok keletkeznek?

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben, a jelentések nyilvánosak.

Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban.

A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

A kompetenciamérések tartalmi elemei

A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni.

Matematikai eszköztudás magába foglalja:

  • az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban,
  • az elsajátított tudás alkalmazását a valós élethelyzetekben
  • a matematikai eszköztár készségszintű használatát.

MINTAFELADAT – 6. évfolyam

 

1500 méteres gyorsúszás

Vlagyimir Szalnyikov 1976-ban, első olimpiai szereplése alkalmával 15:29.45-ös (15 perc 29,45 másodperc) eredményt ért el 1500 méteres gyorsúszásban. 1983-ban úszta élete legjobb eredményét, amikor 14:54.78 alatt úszta le az 1500 métert.

Mennyi a különbség a két időeredmény között?

Válasz:

MINTAFELADAT – 8. évfolyam

Hengertérfogat

A henger térfogatának képlete V=r2.pi·h, ahol r a henger alapkörének sugara, h a henger magassága. Hányad részére csökken egy 60 cm átmérőjű, 90 cm magasságú henger térfogata, ha átmérőjét 2/3-ára csökkentjük?

A         1/3-ára

B         1/6-Ára

C         4/9-ére

D         2/3-ára

 

MINTAFELADAT – 10. évfolyam

Lottó

Az ötöslottó nyerőszámainak kisorsolásakor, hetente 90 számból ötöt húznak ki (visszatevés nélkül).

Melyik állítás igaz a következő állítások közül?

 

A     Ha minden héten ugyanazokkal a számokkal játszunk, akkor a nyerési esélyeink folyamatosan javulnak.

B     Ha minden héten különböző számokkal játszunk, akkor nyerési esélyeink folyamatosan javulnak.

C     Ha annyi szelvényt veszünk, hogy minden számot betudjunk jelölni legalább egyszer, akkor biztosan lesz legalább egy kettes találatunk.

D     Ha hetente egy szelvényt töltünk ki, akkor a telitalálat esélye hétről hétre ugyanaz.

Szövegértési képesség:

A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.

Szövegértési tesztfeladatok tartalmi kerete:

−          Szövegtípusok: elbeszélő, magyarázó, dokumentum

−          Gondolkodási műveletek: információ visszakeresés, kapcsolatok, össze függések felismerése, értelmezés

−          Feladattípusok: nyílt végű, feleletválasztós

 

MINTAFELADAT – 6. évfolyam

Értelmezés

 

A soványító palacsinta

Mit jelent az, hogy Kriszti királykisasszony „maga volt a nyomós ok”?

Magyarázd meg saját szavaiddal!

Szövegrész:

„Kriszti királykisasszonynak nyomós oka volt rá, hogy megutálja a palacsintát: Ő maga volt a nyomós ok. Mert gömbölyű volt, mint a búbos kemence, széles, mint egy szalmakazal és vastag, mint a rácpácegresi Nagyszederfa. S mindez miért? Bizony azért, mert módfölött szerette a palacsintát. Palacsintával kelt, palacsintával feküdt, a palacsinta volt a mindene.”

MINTAFELADAT – 8. évfolyam

Kapcsolatok, összefüggések felismerése

 

A rejtvényfejtés története

Mi a különbség az ősi bűvös négyzet és a betűnégyzet között?

 

Szövegrész:

„A mai rejtvények őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. (…) Az ábrája a mai érdeklődők számára elég bonyolult, kis fekete és fehér körökből áll: a fekete körök a páros, a fehérek a páratlan számokat jelölik. (...)

A bűvös számokat tartalmazó négyzeteken kívül ismerünk bűvös betűnégyzeteket is. Talán az első, amely fennmaradt, az ókori Pompeji romjai alól került a felszínre. Ez egy rendkívül különleges palindrom (oda- és visszafelé olvasva ugyanaz) rejtvény: a Miatyánk betűiből állították össze, és lóugrásban bármelyik „P” betűből kiindulva összeállíthatjuk a „pater” szót.”

MINTAFELADAT – 10. évfolyam

Információ – visszakeresés

Pusztai atyák

Kik között zajló párbeszédekből születhettek a „mondások”?

Sorold fel a szövegben említett eseteket!

Szövegrész:

„Ezek a mondások vagy abból erednek, hogy több szerzetes közös „megbeszélést tartott bizonyos épületes dolgokról, vagy két híres öreg beszélgetett egymással, illetve az egyik gerón a tanítványával, …”