Skip navigation

6.2.2 PIRLS és TIMSS

Mi a PIRLS és a TIMSS?

A PIRLS a „Progress in International Reading Literacy Study”-ból, (Nemzetközi Olvasás és Szövegmegértés Vizsgálat), a TIMSS a „Trends in International Mathematics and Science Study”-ból (Irányzatok a Matematika és a Természettudományok Oktatásában) képzett betűszó. A PIRLS és TIMSS az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Assessment = Nemzetközi Oktatási Eredményvizsgálati Szövetség) tanulói teljesítménymérési vizsgálatai. E vizsgálatokat az IEA azért hívta életre az 1990-es, 2000-es években, hogy nemzetközi szinten összehasonlító adatokat szolgáltassanak a tanulási és oktatási folyamatok eredményességéről és az oktatási rendszerek egyéb jellemzőiről. A TIMSS vizsgálat először 1995-ben mérte a tanulók matematikai és természettudományi képességeit, melyet négyévente újabb adatfelvétel követ, a PIRLS ötévente vizsgálja a tanulók szövegértését, az első adatfelvétel 2001-ben volt. A PIRLS és TIMSS 2011 vizsgálatok azért is különösen fontosak, mert ez az első olyan év, ahol a két mérés egyidejű adatfelvétele miatt a 4. évfolyamon mindhárom területről rendelkezünk adatokkal. Magyarország a PIRLS- és TIMSS-vizsgálatok az összes eddigi adatfelvételében részt vett.

Mit mér a PIRLS és a TIMSS?

A PIRLS a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeit vizsgálja, a TIMSS a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematika és természettudományi képességeit. A tesztanyagok összeállításánál az IEA kifejezetten a részt vevő országok tananyagaira támaszkodva alakította ki a mért területek definícióját és tartalmi keretét. A tesztfüzetek mellett a tanulók, a tanárok és az intézményvezetők egy-egy háttér kérdőívet is kitöltöttek, amely az általános szociokulturális és demográfiai kérdések mellett főként az olvasás, a matematika és a természettudományok oktatásával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A vizsgálatokat kiegészíti egy tantervi kérdőív is, amely a közoktatási rendszer olvasás-, matematika- és természettudomány-tanítással kapcsolatos stratégiáiról és szabályzóiról kérdezi a szakértőket.

Kiket mér a PIRLS és a TIMSS?

A PIRLS a negyedikes, a TIMSS a negyedikes és/vagy nyolcadikos tanulók képességeit vizsgálja, a TIMSS esetében mindkét korosztály részt vehetett egy-egy oktatási rendszerből, az országok igényeinek megfelelően. A PIRLS 2011 vizsgálatban összesen 49 ország vett részt, a TIMSS vizsgálatban 64 ország mérette meg magát egyik vagy mindkét évfolyamon.

Milyen mutatókat képez a PIRLS és TIMSS?

A teszten elért eredmény alapján a tanulók képességpontokat kapnak, ebből számítják az országok eredményeit. Az első mérésben az akkor rögzített PIRLS-skálát és TIMSS-skálákat úgy alakították ki, hogy az akkor részt vett országok átlageredményeinek átlaga 500 pont, szórásaik átlaga 100 pont volt. A skála ezt követően nem változott, így az egymást követő mérésekben elért eredmények összehasonlíthatók. Az 500 pontos PIRLS-skálaátlag, illetve TIMSS-skála átlag viszonyítási pontként a újabb adatfelvételek eredményeinél is megjelenik. A képességskálát képességszintekre osztották, amelyek segítségével leírható, milyen feladatokat tudnak végrehajtani az egyes szinteken lévő tanulók. A teszteredmények mellett a különböző háttér jellemzőket leíró indexek is készültek, ilyenek például az olvasás szeretetével kapcsolatos, a tanulást segítő otthoni erőforrásokról szóló vagy az iskolai fegyelemhez kötődő kérdésekre adott válaszokat

összefoglaló indexek.

Mire valók a PIRLS- és TIMSS-vizsgálatok?

Az IEA az oktatási rendszerek egészéről akar mennyiségi adatokat szolgáltatni annak érdekében, hogy azok értékelni tudják saját munkájukat, és egymástól tanulhassanak. A PIRLS- és TIMSS-vizsgálatok elsősorban az oktatáspolitikusok, illetve a tanítás tartalmával, módszertanával és egyéb elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó kutatók számára szolgálnak hasznos információkkal. Ugyanakkor a mérések eredményei a tanárok, a diákok és a szülők számára is tanulságos lehet.

A felmérések segítségével például az alábbi kérdésekre keresik a választ:

  • Milyenek a tanulók képességei a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén?
  • Hogyan oszlanak meg a tanulók a képességskálákon, mekkora a komoly lemaradással küzdő vagy a kiemelkedő tanulók aránya?
  • Hogyan viszonyulnak a tanulók a mért területekhez, mennyire szeretik az anyanyelvi és irodalom-, a matematika- és a természettudomány-órákat?
  • Milyen az iskolai és osztálytermi légkör; milyen összefüggés a légkör és a teljesítmények között?
  • Milyen a tanulók családi háttere?
  • Milyen jellemzőkkel rendelkeznek a tanítók és tanárok?
  • Milyen az iskola létszáma, elhelyezkedése, felszereltsége és légköre?
Milyen eredményeket értek el a magyar tanulók?

A 4. évfolyamos magyar tanulók:

  • elért eredményei összességében jónak minősíthetők, annak ellenére, hogy a szövegértés mérésben 12 ponttal gyengébb szerepeltek 2011-ben, mint 2006-ban.
  • természettudományi eredményei (2011-es mérésben ez az eredmény 534 pont volt) nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, hiszen már a 2003-as vizsgálat óta a legjobban teljesítő európai diákok között vannak.
  • a matematikaeredmény látszik a leggyengébbnek a három terület közül a 4. évfolyamon, mert diákjaink kis mértékben haladják meg az 500-as TIMSS-skálaátlagot (515 pont).

A 8. évfolyamos magyar tanulók:

  • a TIMSS-vizsgálat korábbi ciklusaiban az eredményeik a legjobbak közé tartoztak. Különösképpen igaz volt ez a természettudományra, amelyben a domináns távol-keleti országok után a magyar diákok tudása az egyik legjobb volt az európai országok között. 2011-ben tanulóink eredménye matematikából 12, természettudományból 17 ponttal gyengült, eredményeik továbbra sem mondhatóak rossznak.
  • Az Oktatási Hivatal két kötetben – PIRLS és TIMSS 2011 Összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről, illetve TIMSS 2011 Összefoglaló jelentés a 8. évfolyamos tanulók eredményeiről – ismerteti a vizsgálatok eredményeit. A jelentéskötetek mellett A PIRLS és TIMSS 2011 tartalmi és technikai jellemzői című kötet ismerteti a mérés módszertanát, eljárásait és tartalmi jellemzőit.

A kötetek elérhetők az alábbi honlapokon:

Mi van az átlageredményeken túl?

A fiúk és a lányok eredménye:

  • A szövegértés területén a 4. évfolyamos lányok 16 ponttal jobb eredményt értek el a fiúknál Magyarországon, és nemzetközi viszonylatban is.
  • A 8. évfolyamos természettudomány teszten a fiúk értek el jobb eredményt 18 ponttal, ez a nemzetközi átlagos különbséget jelentős mértékben meghaladja.

Motiváció, attitűd:

  • A magyar 4. évfolyamosok olvasással, matematikával és természettudománnyal összefüggő attitűdje a legtöbb vonatkozásban pozitív és jobb a nemzetközi átlagnál, lekötik őket az órák, önképük pozitív.
  • Az olvasást és matematikát átlagosan, a természettudományokat azonban kevésbé szeretik, és az olvasást kevésbé ítélik fontosnak, mint a nemzetközi átlag.
  • A 8. évfolyamos magyar tanulók motiváltsága, a matematikához és természettudományhoz fűződő attitűdje a legtöbb vonatkozásban meglehetősen negatív, és többnyire elmarad a felmért országokra jellemző átlagtól. Kevéssé szeretik tanulni a két tudományt (a természettudományon belül is legkevésbé a kémiát), és kevéssé tekintik azt fontosnak saját életük szempontjából. A tanórák sem kötik már le őket annyira, mint a 4. évfolyamon. Elégedettnek látszanak viszont saját tudásuk és képességeik megítélésében.

Otthoni környezet

A családi háttér, a családi erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. Egy jó és egy rossz családi hátterű tanuló eredménye közötti várható különbség 4. évfolyamon a szövegértés esetében 137, a matematika esetében 160, a természettudomány esetében pedig 153 pont (a nemzetközi átlagok ugyanebben a sorrendben: 123, 119 és 131 pont).

Iskolai környezet:

Magyarország esetében az iskolaválasztás nagyobb hatással van egy diák várható tudására és életkilátásaira, mint a felmért országok többségében. Az a tanuló, aki olyan iskolába jár, ahol viszonylag sok a jó családi hátterű diák, várhatóan 50–67 ponttal jobb eredményre képes a PIRLS és TIMSS-felmérésben, mint az, akinek iskolájában a hátrányos helyzetű diákok aránya magas és a jó hátterűeké viszonylag alacsony.

Iskolai légkör:

A magyar iskolák légköre, biztonsága átlagosnak számít a felmért országok között.

  • 4. évfolyamos tanulók körében alig vannak fegyelmi problémák, a felmért tanulók 50 százaléka tanult olyan iskolai környezetben, ahol alig fordulnak elő ilyen gondok.
  • 8. évfolyamon azonban már csak a diákok 5 százaléka tartozik ide.

Pedagógusok:

Magyarországon a 4. és 8. évfolyamos tanulók tanárai átlagosan több időt töltöttek a pályán, mint a nemzetközi átlag

  • 4. évfolyamon például a diákok 73 százalékának tanítója több mint 20 éve van a pályán és mindössze a tanulók 11 százalékát oktatja olyan pedagógus, aki kevesebb mint 10 éve gyakorolja a hivatását. A hazai tanítók elégedettek választott hivatásukkal, annak fontosságával, az iskolával, amelyben tanítanak, és munkakörülményeiket nemzetközi összehasonlításban kimondottan jónak ítélik, és bíznak saját felkészültségükben is.
  • 8. évfolyamosok természettudomány és matematikatanárai az átlagosnál kicsivel kevésbé elégedettek választott hivatásukkal és az iskolával, amelyben tanítanak, munkakörülményeiket azonban nemzetközi összehasonlításban ők is kimondottan jónak ítélik, és bíznak saját felkészültségükben is.

Tanításra fordított idő:

Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyekben a legkevesebb időt fordítják az oktatásra egy tanévben mind a 4., mind a 8. évfolyamon. A PIRLS és TIMSS módszertana szerint 60 perces órákban mérve a 4. évfolyamon 760, a 8. évfolyamon 836 óra a tanév hossza Magyarországon, a nemzetközi átlag ezzel szemben 4. évfolyamon 905, 8. évfolyamon 1031 óra.