Skip navigation

6.2.1 PISA vizsgálat

A film a nemzetközi mérésekről nyújt rövid ismertetőt.
Mi az a PISA?

A PISA a Programme for International Student Assessmentből (Nemzetközi Tanulói Eredményvizsgáló Program) képzett betűszó egy olyan vizsgálatsorozat, amelyet 2000-ben indított el a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az Organization for Economic Cooperation and Development (OECD), (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), melynek Magyarország 1996 óta tagja. A vizsgálatot háromévente bonyolítják le.

Mit mér a PISA?

A PISA alkalmazásképes tudást mér, azt vizsgálja, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat az életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldásában. A mérési területek: szövegértés, matematikai és természettudományi műveltség. A mérési területek definícióját, jellemzőit az 1., 2., 3. sz. táblázatok foglalják össze.

2.Táblázat: A szövegértés definíciója és jellemzői
2.Táblázat: A szövegértés definíciója és jellemzői

Folyamatos szövegtípusok:

  • Leírás (A Mi? típusú kérdésekre ad választ)
  • Elbeszélés (Mikor? Milyen sorrendben?)
  • Magyarázó jellegű szöveg (Hogyan?)
  • Érvelő jellegű szöveg (Miért?)
  • Utasításokat tartalmazó szöveg

Nem folyamatos szövegtípusok:

  • Nyomtatványok
  • Felhívások, hirdetések
  • Grafikonok, diagramok
  • Magyarázó ábrák
  • Táblázatok, mátrixok
  • Térképek

A szövegértés tesztkérdéseinek fajtái:

  • Feleletválasztó kérdések (csak jó vagy rossz válaszok adhatók)
  • Nyílt végű kérdések

Nektárgyűjtés

 

A méhek mézet készítenek annak érdekében, hogy élelemmel lássák el magukat. A méz az egyetlen táplálékuk. Ha egy kasban 60 ezer méh van, ezeknek legalább az 1/3-a biztosan nektárgyűjtéssel foglalkozik, melyből aztán a háziméhek mézet készítenek. Kisszámú méh felderítőként vagy fürkészként dolgozik. A felderítők nektárforrásokat kutatnak fel, majd visszatérnek a kasba.

A felderítők egy tánc segítségével adják a többiek tudtára, hol van a nektár forrása. A tánc arról tájékoztatja a többieket, milyen messze és milyen irányban van az élelemforrás. Tánc közben a méh rázza potrohát, futtában egy bizonyos körkörös formát írva le. A tánc értelmének kódolásához a többiek a Napot veszik viszonyítási alapnak. A fürkész valójában a Nap és a lelőhely által bezárt szöget rajzolja le táncával. Így határozza meg mely égtáj felé kell társainak repülniük a Naphoz képest a nektárlelőhely megtalálásának reményében.

A lelőhely távolságát a kastól a fürkész táncának időbeli hosszúsága határozza meg: minél hosszabb ideig rázza potrohát, annál messzebb található a nektár.

 

Mézkészítés

 

Amikor a méhek hazaérkeznek a kasba a nektárral, átadják azt a háziméheknek. A háziméhek szívó szájszervük segítségével körbehurcolják a nektárt a kasban, hogy az a kas meleg, száraz levegőjén száradni kezdjen. Összegyűjtéskor a nektár cukrot, ásványokat, körülbelül 80%-ban pedig vizet tartalmaz. Tíz-húsz perc alatt azonban a víz nagy része elpárolog, s a háziméhek beteszik a nektárt száradni a lép sejtjeibe. Három nap múlva a sejtekben lévő méz már csak 21%-ban tartalmaz vizet. Ekkor a méhek méhviaszból készített takarókkal fedik be a sejteket.

A méhek egy adott időszakban rendszerint ugyanarról területről, ugyanarról a fajta növényről gyűjtik a nektárt. A nektár fő forrásai a gyümölcsfák, az akác és más, éppen virágzó fák.

Feleletválasztós teszt

Kérdés

Mi a méhek táncának célja?

Answers

A. A méz sikeres elkészítésének ünneplése

B. Egy új méhkirálynő születésének ünneplése

C. Hogy jelezzék, milyen fajtájú fát talált a fürkész

D. Hogy jelezzék, merre van az élelemlelőhely

Visszajelzés

Kérdés

Mi a fő különbség a nektár és a méz között?

Answers

A. A víz aránya

B. A cukor és az ásványok aránya

C. Annak a növénynek a fajtája, ahonnan gyűjtötték

D. Annak a méhnek a fajtája, mely készíti

Visszajelzés

3.	Táblázat: A matematikai műveltség definíciója és jellemzői
3. Táblázat: A matematikai műveltség definíciója és jellemzői

1. Példa

 Egy pizzéria kétféle kerek pizzát szolgál fel: mindkettő ugyanolyan vastag, de más méretű. A kisebbik 30 cm átmérőjű és 30 zedbe kerül. A nagyobbik 40 cm átmérőjű és 40 zedbe kerül.

2.példa

A globális felmelegedés egyik következménye, hogy olvadnak a gleccserek. A jég eltűnése után 12 évvel apró növénykék nőnek majd a sziklákon. E növényeket zuzmónak hívják.

Minden zuzmó többé-kevésbé szabályos kör alakban nő.

E kör átmérője és a zuzmó kora közötti kapcsolatot az alábbi képlettel lehet leírni:

D = 7.0x√t-12, ahol t≥12

d a zuzmók átmérője mm-ben, t pedig a jég eltűnése után eltelt évek száma

4.	Táblázat: A természettudományi műveltség definíciója és jellemzői
4. Táblázat: A természettudományi műveltség definíciója és jellemzői

PÉLDÁK

1.

 

Egy busz egyenes úton halad. Ray, buszvezető előtt vezetés közben a műszerfalon ott áll egy pohár víz. Raynek hirtelen fékeznie kell.

 

Mi történik a vízzel a fékezés pillanatában?

A. A víz vízszintes marad a pohárban

B. Kiömlik, a haladás irányában.                 

C. Kiömlik, a menetiránnyal ellenkező irányban.             

D. Kiömlik, de nem lehet megjósolni, milyen irányban.

 

A helyes válasz: C

2.

 

Ray buszát, akár a legtöbb buszt dízelmotor hajtja. Ezek a buszok szennyezik a környezetet. Ray egyik kollégája olyan városban dolgozik, ahol trolibusszal közlekednek az emberek. A troliban elektromotor működik. Egy ilyen motor működéséhez elektromos vezetékek szükségesek. A troli egy szenet felhasználó erőműből kapja az áramot.

Akik trolibuszt megfelelő közlekedési eszköznek tartják, azt állítják, a troli nem szennyezi a környezetet.

 

Igazuk van? Válaszodat indokold!

 

A válaszok értékelése:

– Igen és nem. A busz nem szennyezi a várost, ami jó, viszont az erőmű szennyezi és ez nem annyira jó.” (+)

– „A trolibuszok szennyezik a levegőt a kőszénből előállított üzemanyaggal, de nem olyan ártalmasak, mint a normális buszok az összes kipufogógázukkal.” (+)

– „Igen. Mivel az elektromos áram nem ártalmas a környezetre, csak a saját Földünk gázát használjuk.” (-)

– „Szerintem ezeknek az embereknek igazuk van, mivel a dízelmotor által hajtott buszok jobban szennyezik a környezetet, mint az elektromos áram hajtotta trolibuszok.” (-)

Feleletválasztós teszt

Kérdés

Egy busz egyenes úton halad. Ray, buszvezető előtt vezetés közben a műszerfalon ott áll egy pohár víz. Raynek hirtelen fékeznie kell.

1. Mi történik a vízzel a fékezés pillanatában?

Answers

A. A víz vízszintes marad a pohárban

B. Kiömlik, a haladás irányában.                 

C. Kiömlik, a menetiránnyal ellenkező irányban

D. Kiömlik, de nem lehet megjósolni, milyen irányban.

Visszajelzés

Kiket mér a PISA?

A PISA a tizenöt éves tanulók tudását vizsgálja, mert ők azok, akik még minden OECD-országban iskolaköteles korban vannak, de már közelednek a munkaerőpiacra és a felsőoktatásba való belépés felé. A vizsgálatban a 34 OECD- és 31 partnerországból mintegy 500 ezer – köztük kb. 4600 magyar – tanuló vett részt.

Milyen mutatókat képez a PISA?

A teszten elért eredmény alapján a tanulók képességpontokat kapnak, ebből számítják az országok eredményeit. Az OECD-országok átlageredményeinek átlagát 500 pontban, szórásaik átlagát 100 pontban rögzítették a szövegértésre 2000-ben, a matematikára 2003-ban és a természettudományra 2006-ban. A képességskálát képességszintekre osztották, amelyek segítségével leírható, milyen feladatokat tudnak végrehajtani az egyes szinteken lévő tanulók. A teszteredmények mellett a különböző háttérjellemzőket leíró indexek is képeznek, amelyek OECD-átlaga rendszerint 0, szórása pedig 1.

Mire való ez a mérés?

A PISA érvényes összehasonlító adatokat közöl az egyes oktatási rendszerek:

  • eredményességéről: mennyire értik a gyerekek, amit olvasnak; mennyire ismerik fel és tudják megoldani a matematikai és a természettudományi problémákat?
  • hatékonyságáról: mekkora az egyes országok oktatási ráfordítása, és ehhez viszonyítva milyenek az eredményeik?
  • méltányosságáról: mekkorák a különbségek a különböző csoportokhoz tartozó tanulók eredményei között.
Milyen eredményeket értek el a magyar tanulók a korábbi méréseken?

Az első három mérésben Magyarország átlageredménye szövegértésből és matematikából nem érte el az OECD-országok átlagát, természettudományból átlagos volt. Az eredmények 2000 és 2006 között egyik területen sem változtak jelentősen, nemcsak az átlageredmény szintjén, hanem a legtöbb mutatóban sem. Az OECD-országok átlagának 2006-os mérésben például Magyarország a 17–22. helyezés-tartományt1 érte el 482 pontos átlageredményével, matematikából 18–23. helyezés-tartományban (491 pont), természettudományból pedig a 13–17. helyezés-tartományban (504 pont) szerepelt az akkori 30 OECD-ország között. A 2009-es mérésre a szövegértés területén statisztikailag kimutatható módon javult a magyar tanulók átlageredménye, matematikából és természettudományból nem volt változás. Ekkor szövegértésből 494 (13–22. helyezés a 34 OECD-országból), matematikából 490 (18–28. helyezés), természettudományból pedig 503 pont volt (13–21. helyezés) a magyar tanulók átlageredménye, ezek statisztikailag egyenértékűek voltak az akkori OECD-átlaggal.

A 2012. évi eredmények

2012-ben az OECD-országok átlaga szövegértésből 496, matematikából 494, természettudományból pedig 501 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye szövegértésből 488 (18–27. helyezés a jelenlegi 34 OECD-országból), matematikából 477 (26–30. helyezés), természettudományból pedig 494 pont volt (19–26. helyezés). A magyar tanulók átlageredménye mindhárom területen alacsonyabb volt az OECD-átlagnál. A szövegértés átlageredményünk statisztikai értelemben a 2000–2009. évi eredmények egyikétől sem különbözik, a matematika és a természettudomány átlageredményünk a korábbi eredményekhez képest szignifikánsan alacsonyabb lett. A PISA kiemelt hangsúlyt fektet az alulteljesítő, 2. képességszint alatti tanulókra. Magyarországon a 2012-es mérésben az alulteljesítők aránya a szövegértés területén 19,7%, a matematika területén 28,1%, természettudományból 18,0%. A digitális szövegértés területén átlageredményünk 450 pont volt, ami a számítógépes mérésben részt vett 32 ország körében a 27–29. helyezések valamelyikére volt elegendő, a számítógépes matematika területén 470 pont (26–27. helyezés), ezek az eredmények szintén az OECD-átlag alattiak.

Az országok helyezési tartományai megtekinthetőek az alábbi honlapon: OECD, PISA 2012 database.