Skip navigation

5.2.4 Az értékelés funkciói

1. Személyiségfejlesztő funkciók

A pedagógiai értékelés célja a direkt vagy indirekt módon történő személyiségfejlesztés.

Énképfejlesztő funkció:

Az énkép fejlődésére, az önismeret és önértékelés alakulására a saját tapasztalaton kívül legerőteljesebben hat a környezet értékelése. Amikor a tanár a tanuló teljesítményéről pozitív vagy negatív értékítéletet mond, akkor ezzel aktuálisan és távlatilag is hat a tanuló önértékelésére, amely oka és következménye a sikereknek és a kudarcoknak.

 

Megerősítő funkció:

Az értékelés során átélt siker vagy kudarcélmény a tanuló számára pozitív vagy negatív megerősítés, amely befolyásolhatja magatartását. A megerősítésnek két típusa van: a belső és a külső. A belsőnél a tevékenység és annak jó eredménye önmagában pozitív megerősítést hordoz; a külső megerősítés leggyakrabban alkalmazott formái a jutalmazás és a büntetés.

A megerősítésben kiemelt szerepe van a pozitív szociális megerősítésnek, a dicséretnek és az elismerésnek.

Motiváló funkció:

A tanulás, a nevelés irányítójának a tanárnak, a pedagógusnak az is célja, hogy az értékeléssel a tanulót tanulásra ösztönözze, elsősorban azoknál a tanulóknál, akiknél nem alakult ki stabil, belső motiváció.

Mintanyújtó funkció:

A pedagógiai értékelés mintát nyújt mások értékeléséhez is, ami mások megismerésének fontos tényezője. Az osztály előtt történő értékelés alakítja, formálja az osztály véleményét, és befolyásolja a tanuló osztályban elfoglalt helyét.

Prognosztikai funkció:

A folyamatosan végzett értékelés jelzi a fejlődés irányát, amelyből következtetéseket lehet levonni a távlatokat illetően. A tanuló számára megfogalmazható, hogy mit várunk tőle és hogyan tud megfelelni a követelményeknek.

2. Visszajelentési (tájékoztató) funkció

A tanulónak az értékelés tájékoztatást ad arról, hogy a tanulásának céljai, tanulási stratégiái, módszerei, stílusai megfelelőek-e.

Az értékelés tükrében a pedagógus megerősítést nyerhet munkája helyességéről vagy arról, hogy mi kell felülvizsgálnia.

Az értékeléssel a szülők is tájékoztatást kapnak gyermekük teljesítményéről.

Az értékelés számszerűsített formája tájékoztatja a magasabb iskolafokozatot is például a felvételi döntés meghozatalakor.

3. Szabályozó funkció

A tanulási eredmények értékelése nemcsak a tanulóra vonatkoztatható, hanem az oktatási rendszer működésére, az oktatási folyamatra is. Az értékelés adatai, tényei és az ezekből nyert következtetések befolyásolják az oktatási folyamat irányítását.

4. Szelekciós funkció

Az iskola társadalmi szelekciós szerepet tölt be, ezt osztályozással éri el, hiszen az osztályzat a besorolás, a rangsorolás eszköze és a továbbhaladás feltétele is.