Skip navigation

5.2.2 Értékelési filozófiák

1. Kompetitív (versengés) szempontú értékelési filozófia

Ez a filozófia abból indul ki, hogy a verseny az élet természetes velejárója, az állandó megmérettetés ahhoz hasonló, ami az életben vár a fiatalokra. A szemlélet abból indul ki, hogy a diákok tudnak, szeretnek, akarnak tanulni és motiváltak. A teljesítményben jelentkező különbségeket a képességek különbségének tekinti. A versengés lényegéből fakad, hogy ez a filozófia a minősítésre, rangsorolásra törekszik. Az iskola feladata, hogy egyenlő feltételeket biztosítson és a szabályokat egységesen, pontosan, mindenki számára érthetően jelölje ki.

Gondolja végig és fogalmazza meg, milyen problémái lehetnek a versengés szempontú értékelési filozófiának!

2. Nem-kompetitív szempontú értékelési filozófia

A nem-kompetitív értékelési filozófia a versengés-központú szemlélet tagadásából indul ki, a „gyermekközpontúságot” állítja középpontba nem a tanítást. A nem-kompetitív szemlélet elutasítja a versenyt, célja a motiválás, az értékelés középpontjában az egyén teljesítménye áll, a teljesítménykülönbségek okai a motiváltságban és az érdeklődésben keresendők.

Gondolja végig és fogalmazza meg, milyen problémái lehetnek a nem-kompetitív szempontú értékelési filozófiának!

3. Kooperatív szempontú értékelési filozófia

A kooperatív szemlélet az értékelés lényegét a tanulás segítésében látja. Az értékelés kiterjed a diákra, a tanár munkájára és a tananyag egészére. Az értékelés folyamatába bevonják a tanulókat: a célok megfogalmazásába, a tevékenységek kidolgozásába, az értékelés konkrét meghatározásába.

Gondolja végig és fogalmazza meg, milyen problémái lehetnek a kooperatív szempontú értékelési filozófiának!

Mindhárom értékelési filozófiának van létjogosultsága, hogy melyiket alkalmazzuk, az függ az iskola sajátos filozófiájától, a diákok életkorától, a tanulócsoport sajátosságaitól, a tanár felkészültségétől, egyéniségétől, nézeteitől.