Skip navigation

3.2.2 A nevelés tervezése

Az iskolai munkában a nevelés négy alkotóelemének tudatos tervezése valósul meg: a nevelési céloknak, a hatásrendszereknek, a személyi, a tárgyi és a szervezeti feltételeknek, és az eredményesség megállapításának módjainak.

1. A nevelési célok
A nevelési folyamatban (tervezési szempontból) céloknak nevezzük a neveléssel elérendő tervezett eredményeket.

A cél az a végső pont, amelyet a tevékenységgel el akarunk érni, a feladatokat a cél felé haladás érdekében végezzük el.

A nevelési cél jelzi a tevékenység irányát, motivál a cselekvésre, a tevékenységre, szelekciós szerepe van a tartalom, a szervezési módok és a módszerek kiválasztásában, mértékként szerepel az eredményesség megítélésében.

2. A célok megvalósítását szolgáló hatásrendszerek

A pedagógiai hatás „olyan nevelő célzatú, tudatos beavatkozás, a mely a gyermek, az ifjú, a felnőtt személyiségének fejlesztésére, építésére, gazdagítására irányul, arra, hogy képessé tegye a neveltet a szociálisan értékes és egyénileg eredményes autonóm életvezetés realizálására”.4

A pedagógiai hatások lehetnek:

  • közvetlenek-direktek, a pedagógus és a tanuló között közvetlen kapcsolat van,
  • közvetettek-indirektek, a pedagógus a nevelő célzatú hatásait valamilyen eszköz, kapcsolatrendszer vagy tevékenység segítségével közvetíti.

A pedagógiai célzat beavatkozások egymással összefüggésben fejtik ki hatásukat. A hatások együttesét nevezzük hatásrendszernek.

3. A nevelés személyi, tárgyi, szervezeti feltételei

Személyi feltételek:

Milyen szakos tanárok, tanítók, hányan vannak; a program érvényességi ideje alatt milyen képzettségeket kell még megszerezni; milyen továbbképzési programokat kell beindítani; igénybe vesznek-e szülői segítséget; milyen tanulócsoportot kívánnak megnyerni…

Tárgyi feltételek:

A helyiség, az eszköz és anyagigény felmérése és biztosítása.

Szervezeti feltételek:

Az intézményvezetési, irányítási módjának, az idő felhasználásának, a szervezeti keretek és formák, a segítő-kiszolgáló részlegek rendjének átgondolását jelenti.

4. Az eredményesség megállapításának módja

A tervezés során át kell gondolni, hogy hogyan győződünk meg a fejlesztés eredményéről.

Kérdések, amelyekre kereshetjük a választ:

  • Helyes volt-e a fejlesztés iránya?
  • A diákok életkorához, fejlettségéhez igazodott-e a fejlesztés?
  • Az eredmények közelítettek-e a nevelési célokhoz?
  • Váratlan, spontán események milyen mértékben befolyásolták a hatások következményeit?


[4] BÁTHORY Zoltán – FALUS Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon I-III. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. III. k. 155.o.