Skip navigation

2.2.3 A tudás szerkezete

Ismeretek

Az ismeretek a megismerő folyamat eredményeként kialakuló pszichikus képződmények, amelyekben a valóság tükröződik absztrakt módon. Az absztrakció azt jelenti, hogy a valóság olyan képmása, amelyet az egyén korábbi tudásával egészít ki.

Az ismertek tartalmuk alapján négy csoportba sorolhatók:

  • Képzet: a valóság tárgyainak, jelenségeinek érzékletes képe, amelyben a tárgyak, jelenségek sajátos vonásai tükröződnek.
  • Fogalom: a tárgyak lényeges, általános jegyei tudati szinten tükröződnek. A fogalomalkotásban kiemelt szerepe van az analízisnek, szintézisnek, általánosításnak és a helyes meghatározásának.
  • Kijelentés (ítélet): a dolgok, jelenségek egy-egy tulajdonságát tükröző ismeret.
  • Leírás: két vagy több, egymással kapcsolatban lévő kijelentés. Típusai: definíció (fogalom szigorú szabályok szerinti leírása), törvény (objektív összefüggések leírása), elmélet (jelenségek összefüggő magyarázata), elv (a valóságra történő visszahatás alapja), szabály (ismerete szükséges a tevékenység elvégzéséhez).

 

Az ismeretek igazoltsága, bizonyítottsága alapján két csoportba sorolhatók:

  • Igazolt ismeretek: a tudományok kutatási eredményeit igazolják, bizonyítják. Az igazolt ismeretek képezik az általános műveltség alapját.
  • Hipotetikus ismeretek: még nem bizonyítottak

 

Az ismeret exteriorizációs szintjei:

Az exteriorizáció az a folyamat, amikor az elsajátított tudást valaki valamely formában (pl.: felelet, vizsga) nyilvánosságra hozza.

Formái:

  • Ráismerés: a megadott válaszok közül ki kell választani a helyest vagy a helytelent.
  • Reprodukálás (felidézés): feltétele a szándékos emlékezetbe vésés, előfeltétele a sokszori ismétlés.
  • Alkalmazás: az elsajátított ismeretek gyakorlatban történő felhasználását jelenti.
Tevékenységek

az ember és az objektív valóság közötti kapcsolat.

A tevékenységek funkció szerinti csoportosítása:

  • Kognitív tevékenység: az ember valóságfeltáró, a világ megismerésére irányuló aktivitása. Típusai: tudományos megismerés (kutatás) és a tanulás
  • Operatív tevékenység: a tevékenység tárgyán változtatást hozunk létre, átalakító, alkotó tevékenység.

 

A tevékenység szerkezete:

  • Művelet: a tevékenység lépései mindig ugyanazok, és mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást. A sokszori ismétlődés hatására a lépések automatikussá válnak, nem kell tudati erőfeszítés, így kialakul a készség.
  • Feladat: a tevékenység elágazási pontjain két vagy több lehetséges folytatás között kell dönteni, amelyhez szükséges a gondolkodás. Ez a jártasság szintje.
  • Probléma: ebben a tevékenységben meg kell találni a hiányzó logikai feltételt, magas szintű gondolkodást igényel.