Skip navigation

10.2.3 „Néhány tipikus értékelési helyzet

Értékelő megbeszélések

  1. A gyerekek egy általános iskolai történelemórán azt a feladatot kapják, hogy olvassanak el egy forrást Kőszeg ostromáról, és utána készítsenek oknyomozó tévériportot a szövegből megismert eseményekről. Dolgozzanak 4-5 fős csoportban! Mi itt a feladat értékelési szempontból?
  2. Az óra elején egyértelműen tisztázni kell a gyakorlat pedagógiai célját. Miért csináljuk ezt? Lehetséges válaszok: gyakoroljuk a nehéz történelmi szövegek megértését, tudatosítjuk magunkban, hogy mi történhetett meg a 16. században, és mi az, ami a mi korunkra jellemző, gyakoroljuk a szereplést, az improvizatív beszédet.
  3. A jelenet bemutatása után feltétlenül szükség van egy értékelő megbeszélésre. Ilyen típusú feladatok esetében a komplex értékelő megbeszélés legalább három fázisból áll: a) a csoport önértékelése, b) a többiek véleményének meghallgatása, c) a tanár értékelése.
  4. Az önértékelésben fontos szerepet kell, hogy játsszon a felmerült nehézségek felelevenítése, és a beszámoló arról, hogy hogyan lettek úrrá rajtuk. A felmerült nehézségek számba vétele azért fontos, mert ennek során tudatosul a tanulókban, hogy hol vannak hiányosságaik, mire van szükség a további fejlődéshez.
  5. A társak értékelő megjegyzései gyakran indulatokat váltanak ki. Nagyon fontos, egy olyan konstruktív légkör megteremtése, amelyben a hibázás nem szégyen, és ezért arra sem kell haragudni, aki szóvá teszi a hibákat.
  6. Ha csoportban végzett munka értékelésérő van szó, érdemes külön foglalkozni az együttműködés színvonalával, a felmerült konfliktusok kezelésével, a kialakult légkörrel.

Folyamatos támogatás

A minősítő és a fejlesztő értékelés sok esetben találkozik, például ha olyan egyéni vagy csoportos projektszerű feladatot kell megvalósítani, amelynek eredménye bele fog számítani az év végi minősítésbe (osztályzatba). Mivel itt hosszabb ideig tartó, folyamatos munkáról van szó, ebben a folyamatban lehetőség nyílik a fejlesztő értékelés bekapcsolására. Például a tanulóknak egy esszét kell írni arról, hogyan mesélné el a János vitéz történetét Iluska. Amikor a gyerekek beadják a dolgozatot, akkor a tanárnak ezt meghatározott szempontok szerint értékelnie kell. Választott példánkban ez már a minősítés. Mielőtt azonban elkészül a dolgozat, születhetnek részeredmények. A tanár megkívánhatja, hogy a tanulók először egy vázlatot adjanak be, vagy először csak a faluban játszódó történetrészt dolgozzák ki Jancsi elbujdosásáig. Ezeknek az értékelése még nem része a minősítésnek, sokkal inkább segítség ahhoz, hogy a végeredmény jobban sikerüljön.

Az ilyen típusú tevékenységek esetében jól használható a modern infokommunikációs technológia. A tanulók a részmunkákat elektronikus úton is elküldhetik, vagy feltölthetik megosztott webhelyekre. A tanárnak lehetősége van a munka figyelemmel kísérésére, és a visszajelzések többé-kevésbé folyamatos biztosítására. Ezen túlmenően azonban lehetőség van arra is, hogy a társak is bekapcsolódjanak az értékelésbe.