Skip navigation

8.2.7 Motiváció

A felnőttek esetében a motiváció jóval nagyobb szerepet játszik mint a tanköteles fiataloknál. A felnőtt általában „nem kényszerből tanul, hanem azért, mert tudni szeretne valamit, amit még nem tud, és a tanítási-tanulási folyamatban már inkább egyenrangú félként vesz részt a tanárral” (Zachár 2006), kivéve ha ún. „tanulási kényszerről” beszélünk, például a munkaerőpiacon való sikeresebb elhelyezkedés reményében történő tanulás esetében. Amennyiben a felnőtt végzettséget igazoló bizonyítványért tanul, a részvételi motívum nem mindig párosul a tanulás szándékával, és a kevésbé motiváltakra az értékelésfüggő tanulás inkább jellemző.

Roger Boshier a részvétel fő indítékaként hat faktort azonosított (EPS, Education Participation Scale), melyek közül a tudásvágy (tanulás iránti nyitottság, tudásbővítés, szellemi kihívás), a szakmai előrelépés motiváló ereje (jobb munkavégzés lehetősége vagy előlépés, szakmai fejlődés), a társas kapcsolatok keresése (másokkal együtt történő tanulás iránti igény), illetve a külső elvárásra történő tanulás (nem önkéntes, családi vagy a munkahelyi nyomás hatására vesz részt képzéseken) is helyet kap.

A felnőttkori tanulás sokféle motivációból történhet, számos kutatás irányul a felnőttkorban történő tanulás motívumainak vizsgálatára (Például Kerülő 2009, Bajusz 2009, Török 2006 stb.) Mihály Ildikó az OECD országokban készült felnőttek tanulási motívumait vizsgáló kutatásokkal kapcsolatban írt tanulmányában számszerűsíti is a felnőttkori tanulás hatását: ”egy személy egy évnyi plusz tanulása 4 – 7 százalékkal növelheti meg korábbi esélyeit.”50



50 Mihály Ildikó: Felnőttek tanulása – elméleti és gyakorlati tapasztalatok. Új Pedagógiai Szemle, 2003. (53. évf.) 10. sz. 121-132. p.