Skip navigation

8.2.1 Hazai terminológia

Amennyiben a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó hazai terminológiát vizsgáljuk, különbséget tehetünk a felnőttnevelés, felnőttoktatás és felnőttképzés meghatározások között. A fentiek elhatárolásához a 2002-ben megjelent Felnőttoktatási- és képzési lexikont vesszük alapul.40

A felnőttnevelés Durkó definíciója szerint „a nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztését” jelenti (uo. 172), amely formális és nem-formális módon is megvalósulhat. Durkó munkáiban következetesen a felnőtt­nevelés kifejezést használja, ma azonban már kevésbé használjuk ezt a mindennapi fogalomhasználat során.

A felnőttképzést Zrinszky László és Koltai Dénes szűkített értelemben úgy határozza meg, mint „a felnőttek – rendszerint hivatalosan elismert végzettséget is kínáló – … szakmai kiképzését, továbbképzését és átképzését”. Általánosabb értelemben pedig „a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentráló nevelést, oktatást” (uo. 163) jelenti.

A felnőttoktatás fogalmát, annak egyik legismertebb kutatója, Csoma úgy definiálja mint „a felnőttnevelés azon területét, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg” (uo. 172). A meghatározás főként az elméleti ismeretátadást hangsúlyozza. Elsősorban iskolarendszerű (formális) felnőttoktatást értünk alatta, de iskolán kívüli és tanfolyami formákban (nem-formális felnőttoktatás), vagy kötetlen, szabad ismeretterjesztésben is előfordulhat. Az UNESCO V. Felnőttoktatási Világkonferenciáján „a felnőttoktatás jelöli azoknak a tanulási folyamatoknak az összességét, legyenek azok formálisak vagy mások, amely által az embereknek – akiket felnőttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak – fejlődik képességük, gazdagodik tudásuk, és magasabb szintre emelkedik szakmai és kvalifikációs végzettségük, vagy új irányba fordítja őket, hogy kielégítsék saját és társadalmuk szükségleteit.”

Napjainkban talán a felnőttképzés fogalma a legelterjedtebb a mindennapi használatban, jól példázza elnevezésében a felnőttképzésről szóló törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről), vagy „Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának” neve is stb.



40 Benedek András, Csoma Gyula, Harangi László (főszerk.): Felnőttoktatási és –képzési lexikon. Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság : OKI : Szaktudás Kiadó Ház, 2002.