Skip navigation

7.2.6 Magyarországi következtetések, felsőoktatási kutatások

Szigorú szabályok biztosítják, hogy az egy-egy ország esetében a kapott eredmények lehetőleg hűen tükrözzék az adott ország 15 éves tanulóinak teljesítményét a mért területeken (kidolgozott mintavételi eljárások és adatfelvételek, például a részvételi arányokra vonatkozóan). A tesztek mellett az árnyaltabb kép érdekében a tanulók és az iskolaigazgatók is kitöltenek egy-egy kérdőívet, az egyes iskolák tanulói összetételéről.

A 2012-es mérésben a magyar tanulók mindhárom területen az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. Azt is megállapították, hogy Magyarországon található az egyik legszorosabb a kapcsolat a háttérváltozók és a teljesítmények között. Többek között befolyásoló tényező a szülők iskolai végzettsége, gazdasági helyzete, a család kulturális tőkéje stb. Magyarországon a teljesítménykülönbség főként az iskolák közötti különbségekből származik. Megvizsgálták azt is, hogy az oktatási ráfordítás és az eredmények között milyen kapcsolat lelhető fel. Magyarország vonatkozásában az a következtetést vonták le, hogy matematikai átlageredményünk alacsonyabbnak mondható, mint ami az oktatási ráfordítások alapján várható lett volna.39

 

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága 2014-ben „PISA-eredmények a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében” címmel nyilvános konferenciát szervezett.

A következő vitaindító előadásokkal: Csapó Benő (Szegedi Tudományegyetem): A PISA 2012 eredményei és a magyar tudomány jövője;illetve Jánosi Imre (ELTE TTK) : A középiskolai oktatás eredményei egy felsőoktatási intézmény felmérései alapján címmel tartott előadást.

Részlet:

A helyzet súlyos, de nem reménytelen” – foglalta össze magyar szempontból a diákok eredményeit Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt öt PISA-felmérés eredményeit áttekintve egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a diákokat pedig sokszor a szövegértés hiánya akadályozza meg abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat jól megoldják. Kitért arra is, hogy Magyarországon a diákok között 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig a korábbi 23 százalékról 28 százalékra emelkedett. Csapó Benő az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának fontosságát hangsúlyozta.”

 

Tanulmány a témában:

Csapó Benő – Fejes József Balázs – Kinyó László – Tóth Edit:

Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b327.pdf

Csapó Benő: A nemzetközi felmérések eredményei – következtetések a magyar közoktatás fejlesztésének megalapozásához

http://www.tarki-tudok.hu/files/mta_konferencia_csapobeno.pdf

letöltés dátuma: 2014. augusztus 28.



39 Balázsi Ildikó és Mások: PISA2012 Összefoglaló jelentés, Budapest, Oktatási Hivatal. 2013.                   

     http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/pisa2012_osszefoglalo_jelentes.pdf (2014.június 10.)