Skip navigation

7.2.1 A PISA vizsgálat bemutatása

A háromévente megrendezésre kerülő PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. A PISA vizsgálat során arra kíváncsiak, hogy a 15 éves diákok milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben. A PISA a mintavételkor nem az egyes évfolyamokat veszi alapul, hanem az azonos életkorúakat, az egy adott évben születetteket. A PISA­vizsgálatok kiemelten fontosnak tartják, hogy az eredményeket a háttérváltozókon keresztül elemezzék. Ennek köszönhetően árnyaltabb kép rajzolódhat ki egy-egy ország vonatkozásában.

A vizsgálat során azt vizsgálják, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni, tehát nem az iskolai tananyag számonkérése a cél. Ezért igyekeztek olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

Minden évben egy-egy tudásterületet kiemelten kezelnek, 2003-ban a 15 évesek matematikai műveltsége, 2006-ban a tanulók természettudományos műveltsége, 2009-ben a szövegértés volt középpontban, 2012-ben pedig újra a matematika kapott kiemelt figyelmet.

A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD országok mellett partnerországok is részt vesznek. 2000-ben összesen 32, 2003-ban 41, 2006-ban 57 ország, 2009-ben 65 oktatási rendszer vett részt.

2012-ben a magyar tanulók ötödik alkalommal vettek részt a PISA vizsgálatban, körülbelül 4600 fő 15 éves tanuló. A felmérés összesen 65 ország 500 000 tanulójára terjedt ki.35



35 Balázsi Ildikó és Mások: PISA2012 Összefoglaló jelentés, Budapest, Oktatási Hivatal. 2013.   
http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/pisa2012_osszefoglalo_jelentes.pdf (2014.június 10.)