Skip navigation

5.2.1 Pedagóguskutatások irányai

A fogalom meghatározásakor a Pedagógiai Lexikonban olvasható definíciót vesszük alapul: „A pedagógiai kutatás a pedagógus szakma sajátosságaival, a pedagógusok élet-és munkakörülményeivel, tevékenységével, valamint a pedagógusképzéssel foglalkozó ága. Egyik iránya a tanári szakma sajátosságait igyekszik feltárni, azaz milyen speciális tudás, szakértelem jellemzi a pedagógusokat.”23

A pedagógusok nem képeznek egységes csoportot. Nagy Mária szerint „a másfélszázezres nagyságrendű tanári, tanítói szakma meglehetősen heterogén. Képzettség, iskolatípus, az iskola földrajzi helyzete, szaktárgyak, nem, életkor, szakmai felkészültség és meggyőződések szerint a pedagógus-szakmának nagyon különböző rétegeit találjuk a mai magyar iskolákban.”24

Magyarországon a pedagóguskutatások jelentős része szociológiai jellegű kutatás, illetve a pedagógusképzés megújítását szolgáló kísérletezés a pedagógiai készségek fejlesztésére. A gondolkodáskutatás egy viszonylag új terület.25

Sallai szerint a pedagógusok tevékenységével, személyiségével foglalkozó kutatások főként arra keresik a választ, hogy milyen is a jó pedagógus, melyek azok a tulajdonságok, amelyeket elvárnak tőlük tanítványaik és a szülők, és melyek azok, amelyek a pálya eredményes műveléséhez elengedhetetlenül szükségesek.26

12. ábra: Pedagógusok
12. ábra: Pedagógusok



23 Kotschy Kotschy Beáta: Pedagógiai készségek. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (fszerk.): Pedagógiai Lexikon. Keraban Kiadó, Budapest. III. 146. 1997.

24 Nagy Mária: Pedagógusok. In: Halász Gábor és Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet. Budapest. 273-301. 2000.

25 Hercz Mária: A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. Szeged, SZTE. PhD értekezés.2007.

26 Sallai Éva: Tanulható-e a pedagógus mesterség? A pedagógus mesterség tartalma és tanulhatósága különös tekintettel a pedagógiai személyiség alakulására. Veszprémi Egyetem, Veszprém. 1996