Skip navigation

4.2.2 Pedagógiai nézetek kutatása 2.

Bárdossy és Dudás a pedagógiai nézetek fogalmára, jelentőségére, feltárásuk módszereire irányuló kutatások fontosabb eredményeit következőképpen foglalják össze. Következzék néhány részlet a munkájukból:

1. A szakirodalomban bizonyított, hogy a felsőoktatásba, a tanárképzésbe belépők kialakult nézetekkel érkeznek leendő szakmájukkal és önmagukkal kapcsolatos kérdésekről.

2. A kutatók egyetértenek abban, hogy a kialakult nézetek forrása a tanulóként szerzett korábbi személyes és iskolai tapasztalat, és a nézetek többnyire rejtettek, implicit jellegűek.

3. A nézetek kutatásában elfogadott az a definíció, mely szerint a nézetek leíró, értékelő és előíró komponensekkel rendelkező mentális, személyes konstrukciók. Ebből következően nézetnek tekinthető minden olyan feltevés, felismerés, vélekedés, meggyőződés, személyes elmélet, amely egy adott tartalom leírásában és megítélésében valamint a hozzá kapcsolódó döntésben befolyásolja/befolyásolhatja a nézetet birtokló egyént (esetünkben a diákot, a hallgatót, a tanárt).

4. A kutatók közös álláspontja az is, hogy a nézetek feltárása a tanárképzés szakszerűbbé és eredményesebbé tételének kulcsa, mivel a nézetek a képzési folyamatban filterként funkcionálnak, befolyásolják a tanári szakma tanulását, a tanárképzés eredményességét.

5. A szakirodalom alapján a képzés szempontjából releváns nézeteknek tekinthetők a tanári szakértelemről, a tanári szakma tanulhatóságáról, a tanításról, a tanulásról és hallgatóknak önmagukról, mint leendő tanárokról kialakult nézetei. A szakma tanulásában meghatározó jelentőségű, hogy a tanárképzésbe belépők hogyan vélekednek e szakmai fogalmakról, és e tartalmakhoz kötődő saját implicit elveiknek, azaz pedagógiai nézeteiknek milyen tartalma és szerkezete van.

6. A nézetek feltárása, explicitté tétele azt jelenti, hogy azok tudatosíthatók, megfogalmazhatók, közzétehetők (szóban vagy írásban). A feltárás folyamata – a reflektív paradigma alapján – a személyiségen belül zajló változásnak, a gondolkodásban végbemenő részben percepciós, részben interpretációs folyamatnak tekinthető. Ez a folyamat önelemzést, a tapasztalatok reflexióját, az ehhez szükséges önelemző képességek működését igényli és feltételezi.

7. A nézetkutatásokban új módszerek, kvalitatív kutatási módszerek – például a fogalomtérkép, a metaforaalkotás – jelentek meg, melyek kifejezetten a nézetek, a nem tisztán fogalmi szinten lévő személyes konstrukciók vizsgálatában használhatók.

8. A fejlesztési folyamatot is jelentő kutatásokban a hallgatóknak módjuk volt megfigyelni, átgondolni és megérteni azokat a folyamatokat, amelyek saját nézeteik kialakulásához vezettek. Nem csak a kutatók számára voltak feltárhatók a hallgatók nézetei, hanem a hallgatók maguk is képessé váltak nézeteik explicitté tételére, személyes elméleteik kialakulási történetének és eredményének megismerésére, a „saját pedagógia” megfogalmazására. Ez adott esélyt – a képzés nyújtotta tapasztalatok eredményeképpen, és szükség esetén – a belépő nézetek módosítására17.



17 BÁRDOSSY ILDIKÓ – DUDÁS MARGIT: Pedagógiai nézetek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem. 2011.