Skip navigation

4.2.1 Pedagógiai nézetek kutatása 1.

2.1 Videó: Tanárjelöltek, főiskolai hallgatók tanítási órán

2.2 Videó: Tanárjelöltek, főiskolai hallgatók tanítási órán

2.3 Videó: Tanárjelöltek, főiskolai hallgatók tanítási órán

2.4 Videó: Tanárjelöltek, főiskolai hallgatók tanítási órán

2.5 Videó: Tanárjelöltek, főiskolai hallgatók tanítási órán

A pedagógussá válás folyamata legtöbbször már a pedagógusképző intézménybe lépés előtt megkezdődik, hiszen a jelentkezőre hatást gyakorolnak korábbi tapasztalatai: az általános és a középiskolai tanórákon szerzett élményei, illetve tanárairól alkotott véleményei. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a tanárképzés eredményessége és hatékonysága érdekében nem hagyható figyelmen kívül a hallgatók előzetes pedagógia nézeteinek a feltárása, és az arra való reflektálás. A hallgatókban sok esetben nem is tudatosul, hogy a korábbi személyes és iskolai élményeiket magukkal viszik a felsőoktatási képzésbe, a kialakult személyes elméleteikkel és pedagógiai nézeteikkel együtt. Falus Iván szerint „az első éves hallgató több mint 10 000, tanulóként átélt tanítási óra tapasztalati bázisán kialakult nézetrendszerrel rendelkezik a tanításról, a pedagógus feladatairól”.13

 

žPélda a diákélmények felidézésére: Fejezze be az alábbi nyitott mondatot!

A magyar óra számomra ….

A tanítás olyan, mint…

 

Kálmán a hazai nézetkutatások kapcsán leírja, hogy annak módszertanára három fő irány jellemző: kvalitatív kutatások, kérdőíves vizsgálatok, és egymásra épülő, kvalitatív-kvantitatív módszereket is használó nézetkutatás. Kvalitatív például: a mély-, életút-, és a félig strukturált interjúk, fogalomtérképek, támogatott felidézés, esszékérdés, metaforaalkotás stb.  A kérdőíves vizsgálatokra jellemző, hogy az eszközt a kutató vagy a kutatócsoport állítja össze, és a kérdések a pedagógusjelöltek, pedagógusok nézeteire, attitűdjeire, véleményeire, tudására és tapasztalatára stb. irányul.14

Bárdossy – Dudás szerint az eredményes képzés miatt fontos, hogy a nézetek feltárása és szükség szerinti megváltoztatása a képzés fókuszában legyen. A tanárképzésben segíteni kell a hallgatókat rejtett nézeteik megvizsgálásában és megváltoztatásában. Ugyanis ha nem történik meg a hallgatói nézetek feltárása, szükség esetén a módosítása, akkor hatástalan maradhat a képzésben mozgósítható, megszerezhető tudás. A kutatások irányulhatnak a tanárképzésbe belépő hallgatók személyes tudásának vizsgálatára, vagy a pályaválasztási motivációk tanulmányozására.  A hallgatói nézetek empirikus vizsgálatára először a hagyományos feltáró módszereket – kérdőív, interjú – alkalmazták a kutatók. Újabban a nézet-kutatásokban új módszerek, mint például a fogalomtérkép, a metaforaalkotás – jelentek meg, melyek kifejezetten a nézetek, „a nem tisztán fogalmi szinten lévő személyes konstrukciók vizsgálatában” használhatók. A reflektív gondolkodás, reflektív tanítás értelmezése, a saját tevékenységre való reflektálás lehetőségeinek vizsgálata meghatározó irányzatot képviselt a pedagógusok gondolkodásának és a tanárképzés fejlesztésének a kutatásában is. A kutatók és képzők számára a két problémakör – a reflektív gondolkodás és gyakorlat, valamint a nézetek megismerése és feltárása – összefügg egymással.15

A következőkben néhány pedagógiai nézetekkel foglalkozó kutatót – a teljesség igénye nélkül – mutatunk be Bárdossy és Dudás munkája alapján: Például Szivák Judit vizsgálatában a pedagógusok és a hallgatók gondolkodásának, nézeteinek feltárásához alkalmazható módszereket veszi sorra. Golnhofer Erzsébet és M. Nádasi Mária kérdőívvel próbálták meg feltérképezni a tanárjelöltek gondolatait a nevelés céljáról. Támogatott felidézést alkalmazott Falus Iván a tanári döntéshozatal vizsgálatánál és Kotschy Beáta a tanítási tervektől való eltérés tanulmányozására. A metaforaelemzés felhasználásának eredményeiről Vámos Ágnes több tanulmányban számolt be. Köcséné Szabó Ildikó interjú, fogalomtérkép és támogatott felidézés módszereivel vizsgálta a tanárjelöltek nézeteit és a nézetek változását. Sántha Kálmán támogatott felidézéssel, kognitív térképpel tárta fel egy pályakezdő tanár nézeteit és reflektív gondolkodását.16

Az „Új utak a pedagóguskutatásban” címet viselő kötetben többek között a tanárjelöltek és a pedagóguskutatások sokszínű problémaköreiből olvashatunk tanulmányokat. Például Bikics Gabriella a pedagógussá válás kihívásait, nehézségeit vizsgálja német és magyar tanárjelöltek megközelítésében: „Milyen új személyes és szakmai kihívásokat jelent a német fiatalok számára egy új szakasz megkezdése? Mik a tanulságok a magyar pedagógusképzés számára?” stb. Dudás Margit a pedagógiai nézeteknek, a hallgató „saját pedagógiájának” feltárását vizsgálja, Kálmán Orsolya pedig a pedagógusjelöltek és pedagógusok nézeteit hazai kutatások alapján nemzetközi kontextusban elemzi.



13 Falus Iván: A pedagógussá válás folyamata. Educatio. 2004. 359–374.

14 Kálmán Orsolya: A pedagógusjelöltek és pedagógusok nézetei – hazai kutatások nemzetközi kontextusban. In Kotschy Beáta (szerk): Új utak a pedagóguskutatásban. Eger, Líceum Kiadó. 2013.

15 Bárdossy Ildikó – Dudás Margit: Pedagógiai nézetek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem. 2011.

16 Bárdossy Ildikó – Dudás Margit: Pedagógiai nézetek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem. 2011.