Skip navigation

3.2.1 Generációk

Egyre többször halljuk az X, Y és Z generáció kifejezéseket.

8. ábra: Generációk
8. ábra: Generációk

Például Tari Annamária, ismert pszichológus több könyvet, tanulmányt is írt erről a témáról (Y generáció, Z generáció), továbbá számos előadást is tartott különböző fórumokon.

A Törőcsik Mária vezetésével készült „Ifjúságkutatás Magyarországon különös tekintettel az ifjúsági kultúrák, a kulturális fogyasztás és a média jelentőségére” kutatásban többek között a Z generáció sajátosságait vizsgálták a „Tudománykommunikáció a Z generációnak” címmel.

A kutatásról bővebben olvashat: Tudománykommunikáció a Z generációnak http://www.zgeneracio.hu/

 

A különböző szakirodalmak az egyes generációs eltéréseket a következőkben fogalmazzák meg (a teljesség igénye nélkül): a változásokhoz való alkalmazkodás, a folyamatos tanuláshoz való viszonyulás, a karrierépítés, a szabadidő eltöltés, az anyagi helyzet, a közösségi média használat stb. A következőkben egy munkából8 idézünk részleteket, az egyes generációs különbségek szemléltetésére, a munka világához való kapcsolat alapján.

Veterán generáció (1946 előtt születtek)

Már jellemzően nem aktív munkaerő-piaci generáció. Többnyire egy munkaadónál, egy szakterületen dolgoznak egy életen át. A háború és a világválság gyermekei olyan környezetben nőttek fel, amelyben az alkalmazkodás a siker záloga.

Baby boom generáció (1946–1964)

A demográfiai robbanás gyermekei, kötődnek a munkahelyhez, fontosak számunkra a státuszszimbólumok, és a hierarchiában betöltött szerepek. Ők azok, akik a rendszerváltás után először tapasztalták meg a munkanélküliséget, és ők azok, akik nem ma mehetnek nyugdíjba, úgy, ahogy tervezték.

Az X generáció (1965–1979)

Az X generáció tagjai már két-jövedelmű családokba születtek, ahol a válás is megszokott jelenség volt. A nők tömegesen csatlakoztak a munkaerő-piaci folyamatokba, sok gyerek nem is látta a szüleit, mert azok mindketten dolgoztak. Így a „kulcsos gyerekek” generációja önálló, találékony és önellátó nemzedékké vált, akik a munkahelyen is értékelik a szabadságot és a felelősséget. Az első generáció, akik már kamaszként is találkoztak számítógépekkel, a technológiai fejlesztések begyűrűztek életükbe, ők pedig lassan meg tanulták kezelni azokat.

Az Y generáció (1980–1994)

Nyitottak az újdonságokra, befogadóak, gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat. nem akarnak úgy élni, mint szüleik, akik állandóan hajtják a pénzt, és szorongva felelnek meg minden elvárásnak. Netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek.

A Z generáció (1995–2009)

Ők már teljes egészében beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák. Hozzászoktak, hogy állandó, korlátlan és azonnali hozzáférésük van a világhálóhoz. Azt, hogy hogyan viselkedik a Z generáció a munkahelyeken, csak prognosztizálni lehet. A rájuk irányuló elemzések és kutatások alapján a Z generációt, mely a 21. század első éveiben áll majd munkába, a gyors váltások jellemzik.



8 Kissné András Klára: Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21. században. HR Magazin. 2014.