Skip navigation

2.2.8 Vizsgálat az egész életen át tartó tanulásról

Egy országos reprezentatív vizsgálat az egész életen át tartó tanulás segítő és gátló tényezőinek vizsgálatát tűzte ki céljául. A vizsgálat is jól igazolta azt a többszörös megállapítást, hogy a „tanulás tanulást szül”, ugyanis az eredmények azt mutatták, hogy a magasan iskolázottak – a főiskolai, egyetemi végzettségűek – másokhoz képest nagyobb arányban bővítik tudásukat. Bármilyen tanulási célt vettek is figyelembe – a munkahely megtartása, a nyelvtudás bővítése, a számítógépes ismeretek vagy akár újabb szakmai képesítés/oklevél megszerzése stb. – minden esetben a felsőfokú végzettségűek mutatkoztak a legaktívabbnak. Megállapították, hogy a hosszantartó formális tanulás jellemzően további tanulási szándékokat eredményez, és ebből a szempontból a felsőoktatás tömegesedése előnyös folyamatnak tekinthető: minél több magasan iskolázott személy van jelen a munkaerőpiacon, annál több tanulni szándékozó személy alkotja a foglalkoztatottak és munkát keresők csoportjait.

A tanulást az egyén részéről a munkaerőpiachoz való alkalmazkodás eszközeként is vizsgálták, és arra az eredményre jutottak, hogy a gazdaságilag fejlett régiókban nagyobb kereslet mutatkozott az idegen nyelv és az infokommunikációs technológiák iránt, míg a kistelepüléseken élők körében kevésbé voltak specifikusak a tanulási szándékok. A válaszadók több mint fele vélte úgy, hogy meglévő végzettségei elértéktelenedtek az utóbbi években, ezért nemcsak tanulási szándékokról, hanem ún. tanulási kényszerről is beszélhetünk.7

 

A kutatásról bővebben olvashat: Török Balázs: Felnőttkori tanulás – célok és akadályok. Educatio. 2006. 2. 333–347. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/827 letöltés dátuma: 2014. augusztus 30.



7 TÖRÖK BALÁZS: Felnőttkori tanulás – célok és akadályok. Educatio. 2006. 2. 333–347.