Skip navigation

2.2.6 Informális tanulás

Az informális tanulás az előzőekkel ellentétben egész életünk során jelen van, jelen lehet: mindennapi tevékenységeink során különféle tapasztalatokat, értékeket és tudásokat sajátíthatunk el. Egyik megközelítése szerint „a tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szándékos, az elsajátított tudás gyakran nem elismert tevékenységek „melléktermékeként (byproduct)” alakul ki. Aki ilyen módon tanul, gyakran észre sem veszi, hogy tanul, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát”.4

Az egyénben ugyanis sok esetben nem is tudatosul, hogy akár a szabadidő eltöltése közben is gazdagíthatja személyiségét, megszerezhet valamilyen tudást, bővítheti kompetenciáit, erősítheti készségeit, aminek hatásai főként a mindennapi élethez és a műveltséghez kapcsolódnak.

Kutatási eredmények azt mutatják, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén, annál inkább jellemző rá az önképzés.

Tót Éva munkájában a munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulást vizsgálja. A kutatás célkitűzése az volt, hogy hazai kontextusban elemezze az informális tanulás fogalmát, illetve életút interjúk segítségével törekedett az informális tanulás munkaerő-piaci szempontból releváns hazai sajátosságainak a feltárására.

 

A kutatásról bővebben olvashat: Tót Éva: Munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/308 letöltés dátuma: 2014. augusztus 30.

 

6. ábra: Informális tanulás a Mátra Múzeumban
6. ábra: Informális tanulás a Mátra Múzeumban



4 KOMENCZI BERTALAN: Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 6. sz. 122-132. p.