Skip navigation

12.2.4 Munkaerő-piaci képzések

A munkaerő-piaci képzések szakmai és nem szakmai képzések is lehetnek, amennyiben azok a munkaerőpiac aktuális szükségleteihez igazodnak, a munkavállalói pozíció javítása érdekében.

A munkaerő-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban álló, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása. A támogatás célja az álláskeresők vagy a munkaviszonyban állók elhelyezkedési esélyének javítása, illetve a munkahely megtartásának elősegítése.

 

Támogatható munkaerő-piaci képzések:

Támogatható a Munkaügyi Központ által felajánlott vagy elfogadott (egyéni kezdeményezésű) képzése annak a személynek, aki:

a) álláskereső,

b) 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot,

c) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) munkanélküliséggel fenyegetett munkaviszonyban álló,

e) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülő személy, – beleértve a teljesen munkaképtelen minősítéssel rendelkezőt is –, ha szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas

f) rehabilitációs járadékban részesül.

 

Bővebben olvashat: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.afsz.hu

 

Halmos Csaba a felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedését, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra vizsgálta. Néhány megállapítás munkájából:

A hátrányos helyzetűeknek tekinthető tartós munkanélküliek és rehabilitációs programba bevontak esetében a képzés eredményessége valamivel gyengébb, az elhelyezkedési arányuk is alacsonyabb.

A pályakezdők elhelyezkedését az utóbbi időszakban számos tényező kedvezőtlenül érinti: alacsony kereslet, növekvő minőségi követelmények, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése, az oktatási rendszer ellentmondásai stb. A pályakezdő regisztrált munkanélküliek aránya az évek során 8-10% között változott, ugyanakkor a képzésben résztvevők között 25-30%-os aránnyal részesednek (túlreprezentáltság). Évente átlagosan 11-12 ezer pályakezdő munkanélküli vett részt munkaerő-piaci képzésben.  A legmagasabb elhelyezkedési arányokat (60-67%) a felsőfokú végzettségűeknél tapasztalták.

Vizsgálták azt is, hogy a lakóhelyük szerint hátrányos helyzetűnek minősített településeken élők, milyen mértékben vesznek részt munkaerő-piaci képzésekben és ezeknek milyen az eredményessége. Az ún. depressziós térségek kedvezőtlen helyzete közismert. A munkaerőpiaci képzések tekintetében a gondokat tovább növeli, hogy kereslet hiányában nincs mire átképezni a dolgozókat, a képző intézmények többsége a megyékben, illetve megyeszékhelyeken és nagyobb városokban működik.

A tanulmány elérhető: Halmos Csaba: A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra http://mek.niif.hu/06400/06455/06455.pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 28.

 

26. ábra: Munkaügyi központ
26. ábra: Munkaügyi központ