Skip navigation

11.2.5 Egy kedvelt felnőttképzési módszer: a tréning

A felnőttképzések egyes funkcióihoz kötődő képzések más-más szempontból tekintik hatékony felnőttképzési módszernek a tréningmódszert.

A pótló funkció esetében például a komplex programok hatékonyabban segítik a munkanélküliek elhelyezkedését: a programok sikerét a munkanélkülieknek nyújtott többletszolgáltatások, a hosszabb ideig tartó személyes törődések alapozzák meg. A programokhoz mindig kapcsolódnak különböző formákban különféle személyiségerősítő, felkészítő tréningek – sokszor többféle is – amelynek az a célja, hogy különösen a programok megkezdése előtt megerősítsék a résztvevőket abban, hogy érdemes részt venni a programban, és meg tudnak felelni a követelményeknek.64

Kutatások eredményei szerint a legtöbb tréninget a következő iparágban működő vállalkozások biztosítják alkalmazottaiknak: pénzügyi, biztosítási és ingatlanforgalmazási szektor, a szolgáltató ipar (főleg a szállítással és kommunikációval foglalkozó szervezetek), közüzemi szolgáltatók.65

A tréning csoportdinamikai hatásokra és irányított tapasztalati tanulásra, saját élményre építő módszer. Személyiségfejlesztési céllal, a szociális és interperszonális készségek fejlesztése és /vagy az elvárt viselkedési formák elsajátíttatása céljából szervezik.

Tréningmódszerrel fejleszthető például a kommunikációs készség, a konfliktushelyzetek kezelése, a prezentációs technikák, a tárgyalástechnika, a vezetői időgazdálkodás, feladatmenedzsment, a változásmenedzsment, az önismeret és önmenedzsment, a problémamegoldás, a stresszkezelés, az időgazdálkodás, a csapatépítés stb.

 

A tréning lényege:

  • a résztvevők az új ismereteket, kompetenciákat nem elméletben, nem a hagyományos úton (előadások és azt követő önálló tanulás útján) sajátítják el
  • nagyrészt csoportmunkában tevékenykednek
  • lehetőleg a valósághoz hasonlatos körülmények között
  • a tréning cselekvésorientált jellegű
  • a résztvevők tudatos, önként vállalt, hatékony együttműködésén alapul
  • a résztvevők képessé válnak a hatékony csoportmunkára és a prezentációk megtartására

 

A módszer fontos jellemzője a vizuális megjelenítés, azaz a moderációs eszközök (kártyák, kitűző táblák, plakátok, fotó jegyzőkönyvek) tudatos és tervszerű alkalmazása.

 

A tréning megtervezése:

Rendszerint hat, maximum tíz munkaóra, a részfoglalkozások ideje pedig kb. 20-90 perc. A tréningnapok rendszerint négy időegységre bomlanak: reggeli és délelőtti, illetve ebéd utáni és késő délutáni blokkokra, közötte egy vagy két kávészünetet tartanak.

Alapvetően azt szokták tanácsolni, hogy a tréning helyszínéül a lakó- és a munkahelytől távoli, kisebb településen, üdülőhelyen lévő semleges környezetet, csendes szállodát, vagy bentlakásos szálláshellyel ellátott képző intézményt célszerű választani, mert így a résztvevők „otthontól való elszakadása” optimális munkakörülményeket biztosít. A helyszín kiválasztásánál fontos a tárgyi feltételekre is figyelni, például hogy a termek se túl nagyok, se túl kicsik ne legyenek, illetve mozgatható bútorzat legyen: a székeket körben lehessen elrendezni, hogy mindenki mindenkit lásson.66

24. ábra: Tréning
24. ábra: Tréning



A témáról bővebben olvashat: Juhász Erika (2009): Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 328-332. p. www.kulturasz.hu/letoltes/Treningek_tervezese_es_szervezese.pdf (letöltés dátuma 2015. január 30.)



64 Halmos Csaba: A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 2005.

65 Barizsné Hadházi Edit és Polónyi István (szerk): Felnőttképzés, vállalati képzés.

66 KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA – CSOMA GYULA: Bevezetés az andragógia elméletébe és módszerttanába. Budapest 2012.          
http://kraicineszokolymaria.hu/wp-content/uploads/2012/12/modszertar-2.pdf              
(letöltés dátuma: 2014. augusztus 30.)