Skip navigation

10.2.3 Magyarázat

Az előadást ritkán alkalmazzák tisztán önmagában, a magyarázatnak Brown és Armstrong tipológiája szerint három formája létezik:

  • Az értelmező magyarázat, amely adott fogalmakat értelmez és példákkal világítja meg tartalmát. Kérdése: Mi? Mit?
  • A leíró magyarázat, egy folyamat vagy struktúra leírására szolgál. Kérdőszava: Hogyan?
  • Az okfeltáró magyarázat a jelenségek, összefüggések okainak feltárását szolgálja. Kérdőszava: Miért?

 

Hasonló elemekből épül fel, mint az előadás, részét képezi annak. Ok-okozati összefüggéseket feszeget, a megértés szintjét célozza meg. Világos, a hallgatóság számára megérthető nyelvezetet kell használni

Ugyanis a felnőtt hallgató a tanórán elhangzó információk és a saját tapasztalatai között kapcsolatot keres, és a már meglévő tudásanyagához kapcsolja az új ismereteket. Amennyiben azok nagyon eltérnek a meglévő tapasztalataitól, akkor azt vagy átértelmezi, vagy megtartja, vagy visszautasítja, ezért ugyanazt az információt sokféleképen értelmezik. Az is igaz, hogy a felnőttek széles körű élettapasztalata főként a gyakorlatból ered, és inkább gyakorlati problémák megoldására használják. Implicit (személyes, naiv, laikus) elméleteknek is nevezett elgondolásaikat a tapasztalat során a beválás megerősíti (Sz. Molnár 2009).

A magyarázattal a logikai összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. A hatékony magyarázat követelményeit betartva – jól tervezett, megfelel a hallgatók fejlettségi szintjének, a megfelelő példák bemutatása – elsősorban a hallgatók gondolkodására ható módszer.