Skip navigation

3.2.6. „Hogyan tanítsunk?” – A tanítás stratégiái

A tanítási stratégiát a célok és a pedagógiai alapelvek határozzák meg, és ezekhez a célokhoz és alapelvekhez tanítási technikák, módszerek kapcsolódnak. A stratégiák és a technikák viszonyát egy gasztronómiai példával szemlélteti Knausz Imre.

„Ha egy vegetárius az étteremben rántott gombát rendel, akkor ez az ő táplálkozási stratégiájából következő lépés, ámbár rendelhetett volna lencsefőzeléket is tükörtojással. Vegetárius elkötelezettsége nem írja elő, hogy milyen ételeket ehet, bár kétségkívül korlátozza választási szabadságát. Másfelől, ha azt látjuk, hogy valaki az étteremben rántott gombát rendel, ebből még elhamarkodottan következtetnénk arra, hogy az illető vegetárius. A rántott gomba nem a vegetárius étkezés megtestesítője, csak rántott gomba: egy étel, amellyel bárki elverheti az éhét, ha kedveli a gombát, és nem allergiás rá. Vegetárius barátunk vacsorája során azonban egy táplálkozási stratégia szerves részévé vált.”1

A módszer tanuló oldaláról tevékenység, a tanár oldaláról a módszer nem más, mint a tanulóknak adott feladat.

Prezentációs stratégiák

1. Az előadás = a tanár az egész osztálynak frontálisan, szóban – esetleg szemléltetéssel kiegészítve – prezentálja a tananyagot.

A jó előadás feltételei: felkészültség, felépítettség = gondolati ív megalkotása, előzetes terv = vázlat készítése, hasonlatok, analógiák összegyűjtése, ismétlések = összegző, ritmikus, sulykoló, személyesség, humor, kontaktus a hallgatókkal.

2. A kérdezés

A kérdezés funkciói:

  • tájékozódás a hallgatóság felkészültségéről
  • gondolkodásra késztetés, a gondolkodás aktivizálása
  • figyelem fenntartása

A kérdések típusai:

  • reprodukáló
  • kreatív – látens tudást felidéző; gondolkodtató, problémamegoldó; anticipáló; véleményt firtató

3. A vizuális szemléltetés

  • Fejlődéslélektani megfontolások = a fogalmi gondolkodás a vizualitásra épül.
  • Differenciális megfontolások = az egyoldalúan verbális oktatás hátrányos helyzetbe hozza a vizuális gondolkodású tanulókat.
  • Kultúraelméleti megfontolások = a média növekvő szerepe vizuális irányba tolja a gondolkodást.

4. Auditív szemléltetés

A kép és a hang ma már egyre inkább kombinálva jelenik meg, vannak azonban olyan estek, amikor a hangokon van a hangsúly, pl.: nyelvjárások-, archív történelmi feltételek-, állathangok- bemutatása, zenei és irodalmi művek művészi előadása…

5. A tanulók kiselőadásai

Fejlesztő hatásúak: hozzájárulnak az előadókészség, a könyvtárhasználat, és a szövegfeldolgozás készségének fejlesztéséhez.

A kiselőadás szervezésének szempontjai: időtartam meghatározása (életkor és figyelemkoncentrációs képesség függvényében), „minőség” biztosítása – felkészülés segítése,hallgatóság motiválása.

Optimalizációs stratégiák

A célok pontos meghatározásával, a célok eléréséhez vezető technológiák aprólékos meghatározásával teszik eredményessé az oktatási folyamatot.

1. Programozott oktatás

  • Egyénileg, önálló munkával alkalmazható.
  • Tipikus megvalósulási formája a programozott tankönyv, oktatógép.
  • A tananyag általában egy jól körülhatárolt ismeretrendszer, amelyet a program elemi egységekre bont.
  • Az elemi egység felépítése → közlő rész, gyakorló feladat, egy vagy több ellenőrző feladat.
  • Az ellenőrzés eredményéről azonnal visszajelzést kap a tanuló → megerősítés és operáns kondicionálás = rögzítés.

2. Megtanítási stratégia (mastery learning, learning for mastery)

  • 1963-ban John Carroll dolgozta ki az iskolai tanulás egy modelljét, majd erre alapozva alakította ki Benjamin Bloom a mastery learning elméletét.
  • Mastery learning alapgondolata = a legtöbb szokásos iskolai anyagot szinte mindenki meg tudja tanulni, a kérdés az, hogy kinek mennyi időre van ehhez szüksége.
  • Egy tananyagegység kritériumig való megtanulásához szükséges időt a tanulási képességek és az előzetes tudás határozzák meg.
  • A tanulásra fordított idő komponensei = a tanuló által a tanulásra szánt idő és az iskola által az adott tanulási feladat megvalósítására biztosított idő.

3. Feladatrendszeres oktatás

Erősen támaszkodik a programozott oktatás elveire és tapasztalataira.

A tananyag feldolgozása feladatlapokkal, a tanulók önálló munkájával történik; időnként a tanár vezetésével közösen megbeszélik a problémákat és az eredményeket.

A feladatrendszeres oktatás előnyei

  • A tanulók folyamatosan aktívak az órán, intenzív a tanuló részvétel.
  • A feladatlapok révén a tanuló és a tanár is folyamatos visszajelzést kap a tanuló felkészültségéről, ismereteinek és képességeinek aktuális szintjéről, és ennek figyelembe vételével lehet kiválasztani a megfelelő feladatlapokat, így lehetővé válik az oktatás differenciálása.

Kooperatív tanulás

  • A kooperatív stratégia Robert Slavinnak, a Johns Hopkins University kutatójának a munkásságához kapcsolódik.

A kooperatív tanulás jellemzői:

  • Figyelembe veszi a tanulói szükségleteket
  • A tanulási célokért közösségeket hoz létre
  • Az együttműködők megismerhetik egymás erősségeit, gyengeségeit
  • Fejleszti az empátiát, a toleranciát, a szociális kompetenciát
  • Személyes tapasztalatokhoz juttat az önálló és a társas tanulás folyamatáról
  • Alkalmat teremt a kapcsolatépítésre, a gondolkodás összekapcsolására
  • Segíti a megértési folyamat tudatosabb irányítását és ellenőrzését

A kooperatív tanulás tanári-tanulói feltételeit foglalja össze a 9. ábra.

9. ábra: A kooperatív tanulás tanári-tanulói feltételei
9. ábra: A kooperatív tanulás tanári-tanulói feltételei

Tanítási dráma, drámapedagógia

A kreatív dráma kísérlet a tudás személyessé tételére. Kulcsfogalmai: szerep és azonosulás. A tanulók szerepbe lépnek: elképzelik, hogy mit tennének egy adott szerepben, helyzetben.

A tanítási dráma, drámapedagógia gyakorlásának lehetőségei:

  • Egyszerű empátiagyakorlatok
  • Dilemmák, döntési helyzetek = empátia + racionális gondolatok
  • Közös döntések = etikai problémahelyzetek, fiktív történetek
  • Helyszínépítés = a terem átalakításával jelzésszerűen fel is építjük azt a helyszínt, amelyhez az empátiagyakorlat kapcsolódik.
  • Ismert történetek dramatizálása = az eljátszás azt jelenti, hogy a töredékes ismeretekből a képzelőerőre támaszkodva valami érzékileg konkrétat kell konstruálni.
  • Szituációs játékok = el kell játszani a szituációt.
  • Szimulációs játékok = szigorú játékszabályok szerint kell játszani, célja, hogy egy-egy társadalmi intézmény vagy szokás lényegét a szimuláció által jobban megértsük.
  • Tablók – Egy nagy horderejű történelmi esemény vagy egy bonyolultabb regény feldolgozását segítő módszer. Szerepeket jelölünk ki és meghatározunk néhány idősíkot. A szereplők dolga az, hogy minden idősíkban fejtsék ki, hogy éppen mit csinálnak, mit gondolnak, mi történik velük.
  • Bírósági tárgyalás
  • Disputa = hatékony, racionális és tárgyszerű vitatkozás képességének fejlesztése

Projektmódszer

Mi a projekt? = Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak.

A projektmódszer az Egyesült Államokban született a huszadik század elején, John Dewey (1859-1952) elvein alapulva.

  • A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia.
  • A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók szükségleteit.
  • A tanulónak aktívan részt kell vennie a tanulási folyamatban.
  • A tanulót a közösségért felelősséget érző polgárrá kell nevelni.

Hagyományos oktatás

Projektoktatás

Egy tudományon belüli ismeretet közvetít.

Különböző tudományterületekről származó ismereteket hoz össze.

Mindenkitől azonos gondolkodást, gondolkodásmódot vár el.

 

Sokoldalú gondolkodásmódot tesz lehetővé.

A különböző megoldásokra kevés lehetőséget ad.

Minden projekt nagy számú megoldást tesz lehetővé.

Saját elképzelésnek ritkán ad helyet.

Feltételezi a saját elképzelések beemelését.

A vélemények megismerésére ritkán ad lehetőséget.

A vélemények megismerése és kölcsönös elfogadása természetes.

A megoldásokban korlátoz.

A megoldásokban szabadságot biztosít.

A tanulás szereplői passzívak.

A tanulók aktívak.

Meghatározható időbe foglalható.

Hosszú ideig tartó folyamat.

Kevés anyaggal és eszközzel dolgozik.

Sok eszközt és anyagot használ fel.

A tanuló gyakran nem motivált a tanulásban.

A tanuló motivált a munkavégzés befejezéséig.

A tanár szerepe az ismeretközlés

A tanár szerepe a tanácsadás, segítés.

Könnyű értékelni.

Nehéz értékelni.

A személyiség egy részét mozgósítja.

A teljes személyiséget mozgósítja.

 A hagyományos és a projektoktatás összehasonlítása

Animáció 2: A projekt folyamata

Médiapedagógiai stratégiák

Média és pedagógia. A média:
  • ismereteket közvetít
  • formálja értékrendet és azonosulási mintákat nyújt
  • ablakot nyit a világra, bekapcsol a tágabb közösségbe
  • „leköti” a diákokat
Tudatos médiafogyasztási szokások kialakítása:
  • A hírközlés, a kommunikáció és a manipuláció mint tananyag
  • A mozgókép nyelvének megismerése
  • A műsorok direkt elemzése
  • Kreatív média

Felfedezéses és kutatásos tanulás

Napjainkban az információk elérhetőek különféle adatbázisok formájában, és az iskola feladata, hogy megtanítsa a tanulóknak az információk feldolgozását és rendszerezését, előtérbe állítva a megismerés folyamatát. Erre alkalmasak azok a tanítási stratégiák, amelyekben a tanár inkább kérdéseket tesz, problémákat fogalmaz meg, párbeszédre ösztönöz. A felfedezéses és kutatásos tanulás – mint minden adaptációs stratégia – hozzájárul ezek megvalósításához.

A problémamegoldás algoritmizálása

  • A probléma megértése
  • A probléma elemzése – a releváns és irreleváns információk elkülönítése; hasonló feladat keresése; a feladat leegyszerűsítése; a feladat modellezése; a megoldás tervezése
  • A megoldás folyamata, melyet a tanár számos eszközzel segítheti: érdeklődő figyelem, kérdések, vita, közvetlen segítség, szünet, értékelés

Kutatás

  • Nem mélystruktúrák felfedezéséről van szó, hanem maguknak a tényeknek a feltárásáról, arról, hogyan juthatunk hozzá a szükséges információkhoz, és hogyan rendezhetjük őket értelmes egésszé.
  • Kutatásos feladatnak neveznek minden olyan feladatot, amelyben a rendelkezésre álló információ teljes egészében nem tanulmányozható és elemezhető, hanem a tanulónak ki kell választania a releváns információforrásokat.

A stratégiák és a módszerek részletesebb leírása megtalálható az alábbi irodalmakban:
FALUS Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Didaktika (Szerk.: Falus Iván). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
KNAUSZ Imre: A tanítás mestersége.
http://mek.oszk.hu/01800/01817/01817.htm (2014.07.19.)

Az egyes módszerekhez válasszon megfelelő tananyagot!

Egy témához fogalmazzon meg címeket tanulói kiselőadások számára!

Tervezzen egy projektet!

Készítsen interjút 2-3 pedagógussal! Kérdezze meg milyen szempontok alapján döntik el, hogy milyen módszereket alkalmaznak egy-egy tananyag feldolgozásakor!



1: KNAUSZ Imre: A tanítás mestersége. Kézirat. Miskolc-Budapest, 2001. 58.p.

2: PETHŐNÉ NAGY Csilla: Az irodalomóra szervezésének tapasztalatai. Az együttműködésen alapuló (kooperatív) tanulás. www.ntk.hu/tartalom/list/36539783 (2014.08.13)