Skip navigation

9.2.5. Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP)

Az értékközvetítő és képességfejlesztő programot Zsolnai József és kutatócsoportja dolgozta ki. Az ÉKP egy olyan iskolai program, amely 1-12. évfolyamot nézve illeszkedik a NAT-hoz.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő programot, amely a kommunikáció-alapú „Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program” (NYIK) továbbfejlesztése és kiterjesztése volt, a szakirodalom (Csík 1994) a Zsolnai program legkifejlettebb, leírt formájának aposztrofálja, melynek kutató fejlesztő helye a törökbálinti Kísérleti Általános Iskola (mai neve: Bálint Márton Általános és Középiskola) volt.

1981-ben az Oktatáskutató Intézetben Zsolnai József vezetésével új kutatás kezdődött, ami abból indult ki, hogy az akkori szociálpolitika által szorgalmazott művelődési hátránykompenzálás, valamint a gazdaságpolitika által kívánatosnak tartott tehetségfejlesztés problémája az iskola keretei között megoldható. Mindez egy egységbe összekapcsolva, pedagógiai eszközökkel, leginkább a képességfejlesztés segítségével valósítható meg. A képesség- és tehetségfejlesztésben az iskola potenciális szerepét kívánták meghatározni.(Kiss 2002a)

Fontos célként jelenik tehát meg, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni a sokoldalú képességfejlesztést, ennek színhelyéül pedig az iskolának kell szolgálnia. A gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy minél több területen kipróbálhassák magukat, érdeklődésük kialakulhasson.

Az ÉKP egésznapos iskola, a tanítás beosztása igazodik a gyermekek „szellemi” állapotához (délelőtt: matematika, természetismeret, magyar nyelv és irodalom, délután: készségtárgyak: bábozás, néptánc, környezet- és vizuális kultúra).

A program tág tevékenységi köröket biztosít, azaz jóval több tantárgyat, műveltségi területet tanít, mint a hagyományos iskola. A tananyagban kötelezőként vagy választhatóként szerepel: ember-, vallás-, erkölcsismeret, filozófia, drámajáték, vizuális kultúra és művészettörténet, képzőművészeti-, színház-, film-, zeneesztétika, fotózás, médiaismeret-mozgóképkultúra, virágrendezés, háztartástan, könyv- és könyvtárhasználat, néptánc, bábozás stb. (Zsolnai 1995)

A tantárgyi programot átszövi a nyelvi és vizuális kommunikáció. Kiemelt szerepet kap az érintkezéskultúra: a jól érthető tiszta beszéd, az igényes fogalmazás írásban és szóban egyaránt, az illemtudó, toleráns viselkedés. A program saját taneszközökkel, tanítási programmal, pedagógiával, 1996 óta minősített tantervekkel rendelkezik.

Az ÉKP 1-3. osztályosoknak szóló programját 1988-ban, a 4-6. osztályosokét 1991-ben nyilvánították alternatívvá. Az ÉKP iskolai programja, amely 1-12. évfolyamot nézve illeszkedik a nemzeti alaptantervhez, műveltségi területeihez és a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, többszöri kísérleti kipróbálás, javítás eredményeként 1986 óta választható az iskolák számára.

A program az 1995/96-os tanévben érte el csúcspontját, ekkor összesen 104 iskolában tanítottak az ÉKP alapján. Ezt követően megfigyelhető a programot követő iskolahálózat visszaszorulása, amiben jelentős szerepe volt a NAT elfogadásának és a kerettanterv bevezetésének, ami – bár a program adaptációja megtörtént az új műveltségi területekre –egyfajta alkalmazkodási kényszert jelentett az oktatási-nevelési programok számára. Ennek következtében 1998-ban 65, a 2001/2002-es tanévben pedig mindössze 40 iskola vállalta, hogy a program szellemében végzi oktató-nevelő munkáját. (Kiss 2002b) – Kiss Éva 2009/2010-es adatai alapján már csak 25 intézmény működött ÉKP-s tanterv szerint. Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG)

Az 1988-ban alapított intézmény Magyarország első alapítványi iskolája, mely Horn György vezetésével egy pedagóguscsapat kezdeményezésére alakult. Az AKG iskolakoncepciójának elemei kezdetben az akkori magyar iskolarendszer kritikájából alakultak ki. Az alapítók célja egy önálló programmal rendelkező, egységes, az államigazgatástól független, önigazgató iskola létrehozása volt, amit egy új finanszírozási rendszerrel és programmal akartak megalapozni. (Bende 2006)

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium nemcsak nevében, hanem programjában is ragaszkodik a 20. század elejének reformpedagógiai irányzataihoz. Az alternatív az intézmény értelmezésében azt jelenti, hogy a szuverenitást, az autonómiát, az egyediséget alapelvnek tekintve érdemi alternatívákat kíván nyújtani tanítványainak. Az AKG ennek érdekében gimnázium és szakközépiskola egyszerre, a diákok önálló programokat választhatnak és indulhatnak különböző irányokba. Az AKG három képzési irányt kínál, és a hétéves képzés során arra törekszik, hogy a tanulók valódi alternatívákkal találkozzanak. (Pedagógiai Program: www.akg.hu)

Az iskola általános alapelve: A gyerek nem az életre készül, hanem él. Az AKG jelenelvű, szabad, személyközpontú, alternatív iskola. Jelenelvű, azaz törekszik a rövid távú sikerekre, a napi örömök megélésére, az aktuális problémák, konfliktusok feloldására.

Lemondtak az intézményi szabályozó eszközökről (pl. ellenőrző), s helyére az információ szabadságát, a tanulók szabad döntését, a személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyezték.

Az AKG programja szorosan kötődik a század eleji reformpedagógiákhoz, pedagógiai alternatívákhoz; érték-, norma- és képzési alternatívákat közvetít diákjainak.

Az intézményben a képzési idő: 7 év, a mi 3 szakaszra tagolódik. 1. Alsó középfokú szakasz: 7-10. évfolyam, ez jelenti az alapképzést, ami általános és egységes képzést nyújt, azonban erre a szakaszra is jellemző a gyakorlatias és problémacentrikus megközelítés, az epochális tanítás, a projektek, a differenciált, de mindenki számára előírt tevékenységformák, a dominánsan iskolai, gyakorlatorientált, a tapasztalatokon nyugvó ismeretszerzés. Ebben a képzési ciklusban nincs osztályozás, helyette szöveges értékelést kapnak a diákok. Tantárgyblokkokban, nagyobb műveltségi körökben folyik az oktatás:

  • anyanyelvi,
  • idegen nyelvi kommunikációs;
  • társadalomismereti;
  • matematika;
  • művészeti;
  • természettudományi blokkok;
  • gyakorlati tárgyak (számítógép-ismeret, művészeti alkotó tevékenységek, gazdálkodási ismeretek, kommunikáció, tanulásmódszertan, testnevelés).

A képzés második szakasza a Nyelvi kommunikációs év, a 11. évfolyamon. Az órák kétharmad részében a második idegen nyelv (spanyol francia, német) intenzív tanulása mellett informatikai képzés, testnevelés, angol szinten tartás és képességfejlesztés történik.

Ez a ciklus önálló éves projektbeszámolóval zárul. A tanulmányok 3. periódusát a felső középfokú szakasz, a 12-13. évfolyam alkotja. A gimnáziumi képzésben differenciált, alternatívákat kínáló, teljes, érettségivel lezárt képzés folyik, ekkor jelennek meg a szaktudományok önállóan. Ezt a szakaszt az önálló tanulás, az egyéni órarendek, a tárgyanként, programonként többszintű képzés jellemzi. Ekkor már megjelenik az osztályozás, hisz általános cél a pályaorientáció, az érettségire, felvételire való felkészítés.

Az iskola jellege és regionális adottságai nagymértékben meghatározzák az iskolahasználók körét. Az intézményben a szülők fedezik a költségek mintegy harmadát, és noha a költségtérítés mértéke differenciált, többnyire csak a magas társadalmi státuszú, az átlagosnál magasabb jövedelmű családok választása esik az oktatási intézményre.

Az AKG épülete Óbudán, a Raktár utcában található, ennek megfelelően főként a Budán és a Buda környéki agglomerációban élő családok számára jelent vonzerőt.