Skip navigation

5.3.1. Összefoglalás

A leckében láttuk, hogy szervezet nem csak úgy általában lesz, hanem azt szándékoltan és tervszerűen, munkamegosztási célokból, térben lehatároltan hoznak létre, miközben működését tervekkel és előírásokkal szabályozzák. Az így kialakult szervezet nemcsak egyénekből áll, hanem pozíciók együttese is egyben, így konkrét személyektől függetlenül működése hosszú távon biztosított. A pozíciókat betöltőkkel szemben tanúsított elvárások a szerepek, melyeket az egyének formálnak meg.

A szerepbetöltés nem független a személyiségektől, így már csak a formális (hivatalos) kapcsolatok mentén is egyedi sajátosságokkal bírnak az azonos szervezeti típusok. A személyes indíttatásból kialakult informális (nem hivatalos) kapcsolatok tovább differenciálják a szervezet egyedi működését és légkörét. Elmondható, hogy nincs két egyforma iskolai szervezet akkor sem, ha szervezeti egységeik rétegspecifikus jellemzőik alapján megegyeznek.

A 2010-ig feldolgozott adatok alapján az iskolavezetés céljai és tevékenységei általánosan három területre koncentrálódnak, a menedzselésre, a fenntartásra és a tanulók mérhető eredményességére. Az igazgatók döntően menedzseri feladatokat látnak el, míg a többi területen az igazgatóhelyettesek szerepe bővült. A középvezetés (munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök) a szervezeti adaptációs folyamatok erősítése miatt lényeges szervezeti szint az iskolákban.

A jó iskolai légkör (közérzet), mint a funkcionalitás meghatározója, alapvetően a jó kapcsolatokon, bizalmon és kölcsönös tiszteleten múlik. A légkört a szerepek betöltése, a szerepkonfliktusok föloldása, a vezetés stílusa befolyásolja jelentősen. A pedagógusok lelki egészségének és teljesítőképességének megőrzését elősegíti a jó légkör, a döntésekben való részvétel és a személyes célok elérhetősége, valamint a kiszámítható működés.