Skip navigation

5.2.9. Az iskola légköre

Kozma (1999) rámutat az egyes iskolai pozíciókhoz társult szerepek betöltésének és a szerepek közötti konfliktusok föloldásának fontosságára, az igazgató vezetői stílusára – ami alapvetően feladatra vagy személyre orientált lehet, továbbá a pedagógusok szerepzavaraira – melyek visszavezethetők szerepeik együttes megvalósításának kényszerére (nevelő, szakember és tisztviselő), mint olyan tényezőkre, amik meghatározzák az iskola légkörét. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy az iskola szereplői (ideértve a diákokat és a szülőket is) közötti kapcsolat a hatékony szervezeti működést mutató iskolákban kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapul. (Szekszárdi 2006) Az általános bizalomhiány viszont rombolja a kapcsolatokat, s ezen keresztül az iskolai légkört. A rossz iskolai légkör pedig kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet funkcionális működését. A jó légkör, az ösztönző hangulat és az egymásra figyelés viszont, más tényezőkkel együtt, pozitívan hat a pedagógusok lelki egészségére, hiszen erősíti önértékelésüket, növelve teljesítőképességüket. A pozitívan ható más tényezők Szekszárdi (2006) kiemelése után a következők: az igazgató törekvése, hogy bevonja a pedagógusokat a döntésekbe, a pedagógusok személyes céljainak tisztelete, valamint a szervezeti működés kiszámíthatósága.