Skip navigation

5.2.7. Az iskola céljai, funkciói

Az iskolai célok empirikus kutatása alapján Kozma (1999) rámutat arra, hogy az iskolai manifeszt célok és a tantestületi célok között jelentős megfelelés mutatható ki, ugyanakkor az igazgatói célok gyakran konkrét oktatási, illetve szervezetre irányuló célokként jelentkeznek. A pedagógusok inkább ragaszkodnak a dokumentumokban rögzített célokhoz, míg az igazgatók eltérnek attól. A jelenség mögött az állhat, hogy az igazgatók felvállalják az önálló véleményalkotás kockázatát. Láttuk persze az előzőekben, hogy a vezetői pozíciót betöltők a nagyobb hatalom mellett, nagyobb felelősséget és kockázatot is vállalnak. Némileg árnyalja a képet az a kutatás, mely szerint az iskolavezetők a felszínen az iskolai célok fontosságát az oktatáspolitikai elvárásokkal összhangban fogalmazzák meg, míg nyílt kérdésre adott válaszaik valódi céljaikhoz állnak közelebb. Ezek pedig az iskola menedzselésére, fenntartására, illetve a tanulók mérhető eredményességére irányulnak. (Szekszárdi 2006)

Videó 2: Tervekből...

Funkcionális analízis alapján lehetséges a környezeti szükségletekre adott szervezeti válaszként leírni és csoportosítani az iskolai funkciókat. Így lesz bemutatható a hivatalos és a nem hivatalos szükségletekre adott, a teljesítést és a nem teljesítést mutató szervezeti válaszok köre. Ezek közé számíthatjuk a tantervi követelmények elérését mint hivatalos szükségletek teljesítését, az el nem ért tantervi követelményeket, mint hivatalos, de nem teljesített szükségleteket, az idénymunkában való részvételt mint a nem hivatalos szükséglet teljesítését, vagy a tanfolyam indításra irányuló kérés visszautasítását mint a nem hivatalos szükséglet nem teljesítését. (Kozma 1999)