Skip navigation

4.2.4.3. A Nemzeti alaptanterv

A Nemzeti alaptanterv a fejlesztési követelményeket és a minimális tartalmi követelményeket meghatározó központi alaptanterv. A Nemzeti Alaptantervet 1995- elfogadták el, ami

  1. Az oktatásirányítás jellege szerint egységes.
  2. Az oktatásra irányuló.
  3. Kimenetre orientált.
  4. az oktatási tartalom meghatározása keretjellegű.
  5. Az oktatás tartalmának horizontális elrendezése komplex műveltségi területekben történik.
  6. A tananyag vertikális elrendezésében döntően a lineáris és koncentrikus elrendezés kombinációja érvényesül.
  7. A tananyag és a követelmények felosztása egy-egy műveltségi területen belül maradva, életkori ciklusokhoz kötődik.
  8. Az oktatás időbeli kereteit egy-egy műveltségi területre vonatkozóan csak százalékos arányaiban határozza meg.

Ez alapján kellett elkészíteni az egyes iskolák helyi tantervét. (Hunyady-M. Nádasi 2000)

A 2012. május 16-i Kormányrendelet újra definiálta a Nat-ot, az értékközvetítést hangsúlyozva a nevelési-oktatási folyamatban. A Nat 2012 által kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok:

  • Erkölcsi nevelés
  • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
  • Állampolgárságra, demokráciára nevelés
  • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
  • A testi és lelki egészségre nevelés
  • A családi életre nevelés
  • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
  • Fenntarthatóság, környezettudatosság
  • Pályaorientáció
  • Gazdasági és pénzügyi nevelés
  • Médiatudatosságra nevelés
  • A tanulás tanítása

A kompetenciafejlesztésben, műveltségközvetítésben és tudásépítésben az alábbi kulcskompetenciákat jelölték ki:

  • Anyanyelvi kommunikáció
  • Idegen nyelvi kommunikáció
  • Matematikai kompetencia
  • Természettudományos és technikai kompetencia
  • Digitális kompetencia
  • Szociális és állampolgári kompetencia
  • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
  • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
  • A hatékony, önálló tanulás

A közműveltség és a tartalmak tekintetében kiemelt szempontokként jelenik meg a közösségi értékű elismert, lényeges és továbbépíthető tudás, a képességek, készségek, ismeretek olyan rendszere, mely lehetővé teszi az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését és megértését. A tudás folyamatosan és koncentrikusan bővül. (Kaposi, 2013)

A Nat az alábbi műveltségterületeket határozza meg:

  • Magyar nyelv és irodalom
  • Idegen nyelvek
  • Matematika
  • Ember és társadalom
  • Ember és természet
  • Földünk – környezetünk
  • Művészetek
  • Informatika
  • Életvitel és gyakorlat
  • Testnevelés és sport