Skip navigation

3.2.6. Az egyének személyiségének alakítása

Az egyén számára a tanulás nemcsak a társadalmi kultúra elsajátítását jelenti, hanem személyiségének alakulását is. Fontos tudnunk, hogy az egyén szintjén ezek a folyamatok nem különülnek el egymástól. Nahalka (2003) felhívja a figyelmet arra, hogy a személyiségfejlesztés ugyanannak a pedagógiai tevékenységnek a része, melyben a kultúra újratermelése is működik, ám amíg ez utóbbiban a társadalom által megkonstruált már létező kultúrák átadása zajlik, addig az emberi személyiség egyedisége és megismételhetetlensége miatt a személyiségfejlődés segítése annyiféle, ahány tanuló létezik. Látható az is, hogy a tantervek, a különböző szintű szabályozó dokumentumok és a személyiségfejlődés segítésében résztvevő gyakorlati szakemberek különböző elméleti háttérrel, koncepciókkal és elkötelezettségekkel viszonyulnak magához a neveléshez, akár olyanokkal is, melyek ellentétes következtetésekhez vezethetik a nevelőket a pedagógiai folyamatok tervezésében, szervezésében és értékelésében. Ezért sem mondhatjuk, hogy csak a tanuló személyiségek sokfélesége miatt különbözik a nevelés folyamata egyéni szinten. Társadalmi szempontból ugyanakkor az lesz lényeges, hogy milyen személyiségjellemzőket formál az iskola a társadalmi együttélés rendszereiben való működéshez. Ezt Nahalka (2003) után állampolgár nevelő funkciónak is tekinthetjük.